A hallgatók a félév során a kurzus keretében megismerkednek a politikai gondolkodás modern formáinak kifejlődésével. Ebben elsődlegesen a 19. század klasszikus fejlődésmenetére koncentrálva a politikatudomány, a politikaelmélet, az eszmetörténet fogalmainak szétválasztásával megtalálják a politikai ideológiák elemzésének helyét a tudományok között. Ennek során egyértelműen megkülönbözteti a kurzus a politikai gondolkodás és a politikai filozófia fogalmait és elsődlegesen az előbbi tárgyával, történeti fejlődésével, valamint a modernitásban meghatározó kérdéseivel foglalkozik. A hallgatók így megismerkednek az ideológia fogalmával, az egyes klasszikus ideológiák alapvető jellemzőivel, meghatározó gondolkodóival, főbb műveivel és maguknak az ideológiáknak a fejlődésével a hosszú 19. században. A kurzus ennek megfelelően tárgyalja a politikai gondolkodás szintjeit, az ideológia fogalmának megszületését és változásait. Bemutatásra kerülnek azok az alapvető kérdések, melykre az ideológiák a 19. században válaszokat keresnek és ennek nyomán a tantárgy tárgyalja a klasszikus liberalizmus, a konzervativizmus, a nacionalizmus, valamint az utopista majd tudományos szocializmus főbb jellemzőit, fogalmi problémáit, tartalmi elemeit, meghatározó gondolkodóit és elméletalkotóit. A hallgatók sajátos eszközökkel elsősorban saját készségeik fejlesztésére használják fel a korszak szerzőinek megismerését, munkáik elemző bemutatását. A kurzus egyesével tárgyalja a koraújkori előzményektől (Jean Bodin és Thomas Hobbes), az angol forradalom hatásán át (John Locke), a felvilágosodás politikai gondolkodását (Montesquieu, Rousseau és Hume), a romantika politikai gondolkodását Németországban (Kant, Fichte, Hegel, Wilhelm von Humboldt), a klasszikus liberalizmust (James és John Stuart Mill, Benjamin Constant, Alexis de Tocqueville), a tradicionalizmust és konzervativizmust a 19. században (Burke, de Maistre, Möser), a nacionalizmus különböző útjait (állam- és kultúrnacionalizmus), valamint a szocializmus különböző válfajait (Robert Owen, Charles Fourier, Saint-Simon, Marx, Engels).

A 2–5 legfontosabb kötelező, i

lletve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

·         Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Budapest, 2003. (ISBN 963-389-436-0)

·         Paczolay Péter – Szabó Máté szerk.: Az egyetemes politikai gondolkodás története /Szöveggyűjtemény/. Rejtjel, 1999. (ISBN: 205-000-001-360-7)

·         Gyurgyák János: Politikai ideológiák. In: Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Századvég, Budapest, 2004. (ISBN 978-963-389-593-1) 262-325.o

·         Roger

Scruton: Mi a konzervativizmus? Válogatott esszék. Osiris, Budapest, 1995. (ISBN963-329-069-7)

·         Kulcsár Péter: A szociáldemokrácia az eszmék történetében. Hungarovox, Budapest, 2007. (ISBN 012-900-420-551-5)

·         Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2004. (ISBN 963-9149-94-2)