Tantárgy adatlapja
A mondattani szeminárium az ún. hagyományos leíró mondattan fogalomkészletét és elemzési módszerét mélyíti el a hallgatókban. Az alapokkal már a középiskolában megismerkedhettek, itt azonban jóval alaposabban megvizsgáljuk a magyar mondat szerkezeti felépítését. A szintagmák típusaitól a mondatrészek (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző) részletekbe menő vizsgálatán át az egyszerű és összetett mondatok (alá- és mellérendelés) tipológiájáig eljutva fejlesztjük a hallgatók elemzési készségét, külön kitérve a szakirodalomban vitatott kérdésekre.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.
ISBN 963-19-5880-9
Keszler Borbála – Lengyel Klára: Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009. ISBN 978-963-19-6259-8
Ajánlott irodalom:
Bencédy József – Fábián Pál – Rácz Endre – Velcsov Mártonné: A mai magyar nyelv. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1968. ISBN 963-18-5996-7
É. Kiss Katalin: Mondattan. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris, 1998, 15–184. ISBN 963-379-327-0
Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest, Akadémiai, 1992.
ISBN 963-05-6877-2
Rácz Endre – Szemere Gy
ula (szerk.): Mondattani elemzések. Budapest, Tankönyvkiadó, 1970/1998. ISBN 963-18-8977-7
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tisztában van a nyelvtudomány jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel, egyes részterületeinek alapvető szakkifejezéseivel.
Tájékozott a magyar nyelv és irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében.
b)képességei
Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
A szakterületén fölmerülő problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét mérlegelve képes kiválasztani és alkalmazni a megfelelő nyelvtudományi módszereket.
