A stúdium előbb a műnemek, majd a művészeti ágak alapján veszi sorra a műelemzésnél használható drámás eszköztárat, így kívánja megmutatni, hogyan bővíthető a műelemzés elmélete és gyakorlata a drámapedagógia módszeregyüttes alkalmazásával. E több irányból induló műelemző gyakorlatok a dramatikus megoldások felé tartanak, így általuk a dráma mélyebb megértése is várható. A konkrét művek kiválasztásakor igyekszik a mindenkori hallgatók érdeklődését, meglévő ismereteit szem előtt tartani, és az átadott tudást a XXI. századhoz igazítani.

1. Játék a versek zeneiségével és szóképeivel

2. Dramatikus népmese-foglalkozás

3. Epikai mű szereplőinek és hely-idő kereteinek vizsgálata

4. Korábrázolás vizsgálata egy epikus műben

5. Epikus mű színpadra adaptálása: dramaturgiai játék

6. Dráma vizsgálata dramatikus eszközökkel

7. Rendezői játék: egy dráma közös színpadra állítása

8. Dráma epikai, lírai tartalmának kibontása

9. Zenei mű vizsgálata drámás eszköztárral

10. Képzőművészeti alkotás vizsgálata drámás eszköztárral

11. Film vizsgálata dramatikus eszközökkel

12. Populáris kultúrához tartozó mű elemzése

13. Klasszikus irodalomhoz tartozó mű XXI. századi aktualizálása

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

1. DebreczeniTibor: És élmény és vers és próza (Elemzések órán, otthon, szakkörben, próbán), Academia Ludi et Artis, Magyar Versmondók egyesülete, Bp., 2009. ISBN 978-963-06-6554-4

2. Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán, OSZMI Bp., 2000. ISBN 963-9000-16-7

3. Eck Júlia: Szövegbefogadás, szövegelemzés a kreatív dráma eszközeivel, In: Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, Bp., 2006. ISBN 963-9423-75-0

Ajánlott irodalom:

1. Fűzfa Balázs: Élményközpontú irodalomtanítás, Pont Kiadó, Bp., 2003. ISBN 963-9312-73-8

2. Kiss Virág: Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia, In: Iskolakultúra, 20. évf. 10. sz. melléklet. 2010. pp. 18-31.

3. Rudolfné Galamb Éva: Helyzetteremtés az anyanyelvi órán (5-8. osztály), Tankönyvkiadó, Bp., 1983. ISBN 963-17-7922-X

4. Samu Ágnes: Kreatív írás, Holnap K. Bp., 2004. ISBN 963-346-646-6

5. Sándor Zsuzsa: Irodalmi művek feldolgozása drámajátékkal: segédanyag általános és középiskolai tanároknak (Vegyed-e? füzetek, 9.), Candy Kiadó, Ves

zprém, 2001. ISBN 963-85935-5-5

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A hallgató ismerje a zenei és a vizuális nevelésben, az irodalmi nevelésben használatos drámatechnikákat, és tudja, hogy ezek milyen nevelési-fejlesztési célokat szolgálnak, illetve milyen sajátos pedagógiai szemléletmódot kívánnak meg.

b) képessége

A hallgató legyen képes az elméleti ismeretek gyakorlat összehangolására.

A hallgató legyen képes sajátos szempontú és módszerű műelemző foglalkozások megtervezésére, kidolgozására és levezetésére.

c) attitűdje

Jobban azonosítják a problémákat és örömüket lelik a feladatok megoldásában.

Kezdeményezőképességük és vállalkozó szellemük növekszik.