Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a civil szervezetek, valamint a főbb magyarországi egyházak PR-tevékenységét, kommunikációjuk menedzselésének gyakorlatát. A kurzus rávilágít, hogyan értelmezik a nem nyereségérdekelt szervezetek és az egyházak a szervezetek totális kommunikációját, hogyan irányítják belső és külső kommunikációs kapcsolataikat, milyen sajátosságok jellemzik szervezeti magatartásukat.
A hallgatók önálló felkészülés után prezentáció keretében mutatják be a civil és egyházi szervezetek médiajelenlétét, az általuk fenntartott, működtetett médiumok, csatornák felépítését. Kitér arra, hogyan tud a public relations hozzájárulni a civil szervezetek, valamint az egyházak küldetésének sikeréhez, azaz egy-egy konkrét társadalmi probléma megoldásához, enyhítéséhez. Központi téma a kommunikáció, szűkebben a média, mint a civil „küldetés”, ill. az evangelizáció eszközének bemutatása, a “közjó” szolgálata a public relations eszközeivel. A kurzus érint olyan témákat is, mint például az ökumenizmus, a zarándoklat, vagy éppen a Biblia szerepe az egyházak életében, kommunikációjában.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Egyházi megnyilatkozások a médiáról. Inter mirifica. Communio et progressio. Aetatis novae. MKPK, MAKÚSZ, Budapest, 1997. ISBN 9630020335
Tomka Miklós: Az egyházak és a média. In: Távlatok, 1997/I. 12-23.
Bognár Bulcsu: Vallás, egyház és a média kapcsolata. In: Vigilia, 2008/9.
Nyárády Gáborné – Szeles Péter: Public Relations II. Perfekt. Budapest, 2005, 11-85. ISBN 9789633946060
Kucsera Tamás Gergely - Pazaurek Piroska: Kommunikáció, marketing, PR a civil szervezetekben In: Kézikönyv civileknek. NAFIORE, Budapest, 2006. ISBN 9630613808
Ajánlott irodalom:
Korpits Márta: A szakrális kommunikáció színterei: a zarándoklat. Typotex, Budapest, 2014.
Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, 2007.
Horányi Özséb (szerk.): Az egyházak mozgástereiről. Vigilia, Budapest, 1997. ISBN 963-796-439-8
Vallás és politika a 21. század elején. In: Ökumenikus Tanulmányi Füzetek. Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2001.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.
c) attitűdje
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközöss&
eacute;gbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
