Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A nyelv vizsgálata már Platón óta a filozófiai gondolkodás homlokterében áll. Ez az érdeklődés az újkorban felerősödött. Az analitikus filozófia a nyelv iránti érdeklődés megnövekedésének köszönheti születését, ám a kontinentális gondolkodás legnagyobbjai is elmélyedtek a nyelv kérdéseinek tanulmányozásában. Az 1960-as évek közepén lezajlott kognitív fordulat paradigmatikus képviselői ezzel szemben azt állították, hogy az elme intencionalitása logikailag elsődleges a nyelvi valamire vonatkozáshoz képest. A nyelvfilozófia tantárgy célja, hogy részletes vizsgálódás tárgyává tegye, mik a filozófiai implikációi annak, ha (1) elfogadjuk a gondolat filozófiai analízisének elsődlegességét a nyelvi elemzéssel szemben, illetve, ha (2) a kognitív fordulatra úgy tekintenünk, mint a nyelvi fordulat kiterjesztésére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A nyelvi fordulat genealógiája: A nyelvfilozófiai érdeklődés fejlődése az antikvitástól (Platón) az újkoron át az analitikus és kontinentális filozófia születéséig.
Jelentéselméletek: A referenciális, az ideációs és a használat-alapú jelentéselméletek alapvető különbségei.
A nyelvi és a kognitív fordulat viszonya: Az elme intencionalitásának és a nyelvi vonatkozásnak (referencia) logikai viszonya; a gondolat elsődlegessége kontra a nyelvi elemzés elsődlegessége.
Modern paradigmák: A kognitív fordulat mint a nyelvi fordulat kiterjesztése; a nyelv szerepe a mentális reprezentációkban.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Logikai és nyelvi analízis: Képesség a kijelentések mélyszerkezetének feltárására és a nyelvi formák mögötti logikai implikációk azonosítására.
Paradigmatikus összehasonlítás: Gyakorlat a kognitív tudományi és a tiszta nyelvfilozófiai érvelési módok megkülönböztetésében és ütköztetésében.
Kritikai szövegértelmezés: Jártasság olyan szerzők szövegeinek elemzésében, akik a nyelvet mint a gondolkodás határát vagy mint az elme eszközét tételezik.
Terminológiai pontosság: A filozófiai szakszavak (pl. intencionalitás, propozíció, referencia) szakszerű alkalmazása vitákban és írásos munkákban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Austin, John L.: Tetten ért szavak, Budapest, Akadémiai, 1990.
Lycan, William, G., Philosophy of Language: A Contemporary Introduction (Routledge Contemporary Introductions to Philosophy), Routledge, 2000.
Pléh Csaba [Szerk.]: Kognitív tudomány. Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1996.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Davidson, Donald: Inquiries into Truth and Interpretation, Oxford, Clarendon Press, 1984.
Rorty, Richard: The Linguistic Turn: Essays in Philosophical Method, Chicago, University of Chicago Press, 1992.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy alapvető módon járul hozzá a nyugati eszmetörténet és a modern filozófia megismeréséhez. A hallgató nemcsak a történelmi tényeket sajátítja el, hanem megérti a nyelv, a gondolkodás és a valóság viszonyának alapproblémáit. Ez a tudás képessé teszi őt arra, hogy felismerje a filozófia és a társtudományok (nyelvészet, kognitív pszichológia) érintkezési pontjait.
b) képesség
A nyelvi és kognitív fordulat elméleti dilemmáinak elemzése fejleszti az argumentumok azonosításának és részletes bemutatásának képességét. A hallgató megtanulja, hogyan lehet bonyolult absztrakciókat (pl. a gondolat logikai elsődlegessége) élőszóban vagy prezentációban világosan kifejteni. A kurzus közvetlenül javítja a szövegfeldolgozási technikákat, mivel a nyelvfilozófiai szövegek nagyfokú logikai fegyelmet és kritikai elsajátítást követelnek meg.
c) attitűd
A tantárgy a nyelv és az elme különböző megközelítéseinek bemutatásával szellemi nyitottságra és párbeszédre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje az egymásnak ellentmondó (pl. analitikus vs. kontinentális vagy kognitív) álláspontokat. Ez a módszeres mérlegelés alapozza meg a későbbi szakmai vitákban tanúsított rugalmasságot és problémaérzékenységet.
d) autonómia és felelősség
A nyelvfilozófiai vizsgálódások rávilágítanak arra, hogy a nyelvhasználat és a jelentésadás nem semleges folyamat, ami erősíti a hallgató felelősségvállalását saját álláspontjáért. A hallgató megtanulja elutasítani az érzelmi alapú manipulációt azáltal, hogy képes a nyelvi kijelentések logikai hátterét ellenőrizni. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt a fogalmi tisztaság és a logikai integritás melletti elkötelezettségben jelenik meg.
