Tantárgy adatlapja
A nyelv vizsgálata már Platón óta a filozófiai gondolkodás homlokterében áll. Ez az érdeklődés az újkorban felerősödött. Az analitikus filozófia a nyelv iránti érdeklődés megnövekedésének köszönheti születését, ám a kontinentális gondolkodás legnagyobbjai is elmélyedtek a nyelv kérdéseinek tanulmányozásában. Az 1960-as évek közepén lezajlott kognitív fordulat paradigmatikus képviselői ezzel szemben azt állították, hogy az elme intencionalitása logikailag elsődleges a nyelvi valamire vonatkozáshoz képest. A nyelvfilozófia tantárgy célja, hogy részletes vizsgálódás tárgyává tegye, mik a filozófiai implikációi annak, ha (1) elfogadjuk a gondolat filozófiai analízisének elsődlegességét a nyelvi elemzéssel szemben, illetve ha (2) a kognitív fordulatra úgy tekintenünk, mint a nyelvi fordulat kiterjesztésére.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Austin, John L.: Tetten ért szavak, Budapest, Akadémiai, 1990.
Davidson, Donald: Inquiries into Truth and Interpretation, Oxford, Clarendon Press, 1984.
Lycan, William, G., Philosophy of Language: A Contemporary Introduction (Routledge Contemporary Introductions to Philosophy), Routledge, 2000.
Pléh Csaba [Szerk.]: Kognitív tudomány. Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1996.
Rorty, Richard: The Linguistic Turn: Essays in Philosophical Method, Chicago, University of Chicago Press, 1992.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a
problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
Képes az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás terén.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét argumentumokra alapozza.
