Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Bevezetni a hallgatókat a politikai elemzés módszertanába különböző aktuális bel- és külpolitikai esettanulmányok kapcsán. Gyakorlatorientált tárgy, célja, hogy a politológus hallgatók a tanszék oktatói és meghívott politikai elemzők segítségével megismerjék a műfajt.
Politikatudomány és politikai elemzés. Politológus-szerepek. A politikai elemzés módszertana. Objektivitás. Politikai napirend. Közvéleménykutatások értelmezése. Magyarországi politikai elemző intézetek bemutatása. Külföldi politikai elemző intézetek bemutatása. Politikai elemzés a médiában. Politikai elemzés a gyakorlatban. Esettanulmány I. Politikai elemzés a gyakorlatban. Esettanulmány II. Politikai elemzés a gyakorlatban. Esettanulmány III. Etikai kérdések a politikai elemzésben.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a politikai elemzés tudományos modelljeire és a stratégiai gondolkodás kereteire fókuszál. A hallgatók elsajátítják a racionális döntések elméletét, a játékelmélet alapvető politikai alkalmazásait, valamint az intézményi és kulturális magyarázómodelleket. A tananyag részletesen tárgyalja az ágens-struktúra dilemmát, a politikai ciklusok természetét, valamint a diskurzuselemzés és a keretezés (framing) elméleti hátterét. Az elméleti blokk kiemelt eleme a politikai kockázatelemzés módszertana, a forgatókönyv-alkotás (scenario-building) és a politikai sikeresség mérőszámainak meghatározása.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag a politikai elemzői munka mindennapi eszköztárának rutinszerű alkalmazására épül. A hallgatók jártasságot szereznek a SWOT-analízis, a PESTEL-elemzés és a politikai stakeholder-térképezés technikáiban. A gyakorlati képzés során a hallgatók aktuális bel- és külpolitikai eseményeken keresztül gyakorolják a "policy paper"-ek, háttéranyagok és sajtóelemzések készítését, valamint a közvélemény-kutatási adatok politikai stratégiává formálását. A hallgatók megtanulják a választási kampányok, kormányzati teljesítmények és pártpolitikai manőverek kritikai vizsgálatát, fejlesztve képességüket a várható politikai kimenetek tudományosan megalapozott prognosztizálására.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
TÖRÖK Gábor, A politikai napirend. Politika, média, közvélemény, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005. ISBN 963-05-8283-X
CSIZMADIA Ervin, Politikatudomány és politikai elemzés, Budapest, Századvég Kiadó, 2008. ISBN 978-963-7340-43-7
KÖRÖSÉNYI András, TÓTH Csaba, TÖRÖK Gábor, Ki a politológus? Tudós, elemző és más szerepek, In: Politikatudományi Szemle, 2008/2.
TÓTH Csaba, TÖRÖK Gábor, Politika és kommunikáció. A magyar politikai napirend témái a 2002-es választások előtt, Budapest, Századvég, 2002. ISBN 963-9211-34-6
Illetve: elsődleges források: pártprogramok, beszédek, közvélemény-kutatások, stb.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HAY, Colin, Political Analysis. A Critical Introduction, New York, Palgrave, 2002. ISBN 0-333-75003-9
SHEPSLE, Kenneth A., BONCHEK, Mark, S., Analyzing Politics. Rationality, Behavior, and Institutions, New York, W. W. Norton and Company, 1997. ISBN 0-393-97107-4
SZABÓ Márton (1999), Publicisztikai politológia Magyarországon a kilencvenes években, Politikatudományi Szemle, 4., p. 81–94.
SCHLETT István, G. FODOR Gábor, Lú-e vagy szobor? Tanulmányok tudományról, politikáról, politikatudományról, Budapest, Századvég, 2006. ISBN 963-7340-14-9
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak komplex politikai szituációk gyors és precíz diagnózisára, valamint stratégiai javaslatok kidolgozására. Fejlődik a hallgatók szintetizáló képessége, logikai fegyelme és tömör fogalmazási készsége, ami elengedhetetlen a politikai tanácsadásban, a think-tank szervezeteknél, a diplomáciában vagy a politikai újságírásban végzett munka során, ahol a trendek felismerése és a tényeken alapuló érvelés a szakmai hitelesség alapja.
