Tantárgy adatlapja
Bár eredetileg a szemiotika egyik ágaként, illetőleg a nyelvfilozófia részeként jött létre, mára a pragmatikát a legtöbben a nyelvészet azon területének tekintik, amely a beszélői szándékok kifejezése mögötti többszintű nyelvi választásokat és a beszélői szándékok megértését kutatja. A kurzus a nyelvhasználatot kognitív, társas és kulturális jelenségként tárgyalja, szembeállítva egymással a konvencionális mondatjelentést és kontextusfüggő megnyilatkozásjelentést. Áttekintjük a diszciplína olyan meghatározó elméleti kereteit, mint a beszédaktus-elmélet, Grice interakcióelmélete, a poszt- és neogrice-i pragmatika, valamint az udvariasság/udvariatlanság koncepciói, hogy közelebb kerüljünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, mit várhatunk el a nyelvhasználat adekvát elméletétől.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Clark, Billy: Pragmatics: The basics. London, Routledge, 2022. ISBN 9781138193857.
Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011. ISBN 9789639902930
Ajánlott irodalom:
Huang, Yan (Ed.): The Oxford handbook of pragmatics. Oxford: Oxford University Press, 2017. ISBN 9780199697960
Kádár, Dániel Z. – Haugh, Michael: Understanding politeness. Cambridge, Cambridge University Press, 2013. ISBN 9781107031685
Nemesi Attila László: A humor pragmatikai mechanizmusai. Budapest. Loisir Kiadó, 2022. ISBN 9789638965592
Azoknak az előírt szakmai kompeten
ciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a magyar nyelvtudomány, valamint a határtudományok jellemző kutatási kérdéseire, nemzetközi kontextusára, különböző kutatási irányzatok elemzési és értelmezési módszereire, továbbá szakterülete művelésének hagyományos és elektronikus forrásaira vonatkozólag.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
Kritikusan és több szempontot mérlegelve, releváns értelmezési keretben képes elemezni a nyelvnek, illetve az irodalomnak a magyar és az európai identitás konstrukciói, valamint a különböző kultúrák és a köztük lévő kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és formálásában betöltött szerepét; a magyar és a 1186 világirodalom, illetve a nyelv és a nyelvek kulturális, történeti és társadalmi meghatározottságát; irodalom és nyelv alapvető összefüggéseit.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Nyitott saját szakterülete, különösen
saját résztémája interdiszciplináris megközelítéseire, a nyelvi, illetve irodalmi jelenségek társadalmi és kulturális összefüggéseinek megismerésére.
