A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a pszichodiagnosztika fogalmával, a diagnosztikus kérdések megközelítésének lehetőségeivel, a pszichodiagnosztikus tevékenyég céljával, alapkövetelményeivel, protokolljával, intézményrendszerével. Áttekintik a pszichodiagnosztika módszereit, amely magában foglalja a kikérdezés és megfigyelés módszereit, a személyiségdinamikát és -struktúrát vizsgáló eljárásokat. Részét képezi ismereteiknek a személyiség megfigyelése és összefoglaló jellemzése a diagnosztikus tevékenység során. A képességstruktúrát, részképességeket vizsgáló eljárások áttekintése mellett képet kapnak a pedagógiai vizsgálatokról, illetve a pszichodiagnosztikus tevékenység alapján megtervezhető és nyújtható fejlesztési és nevelési módszerekről.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Lányiné Engelmayer Á. (1995): A   pszichológiai   és   pedagógiai   diagnosztika   néhány   elméleti kérdése. In. Torda Á. (szerk.): Pszichodiagnosztika.   I.  Budapest, Nemzeti   Tankönyvkiadó, 5-11. 

Mérei F., Szakács F. (szerk)(1998):  Pszichodiagnosztikai Vademecum.  Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 7-74.

Hámori, Eszter (szerk.) (2018) A pszichodiagnosztika eszköztára a kora gyermekkori intervenció tervezésében a szülő-gyermek kapcsolat támogatására. Budapest, Magyarország : Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. 

Ajánlott irodalom:

Gereben F.-né (2004): Diagnosztika   és   gyógypedagógia. In. Gordosné Szabó A. (szerk.): Gyógyító pedagógia. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 99-100.

Kuncze E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008): A szakértői vizsgálati munka protokollja. In. Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.): Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez.Budapest, Educatio – SuliNova, 88-96.

Mohai K. (2009): A diagnosztika szerepe a sikeres fejlesztésben. In. Gyógypedagógiai Szemle, 2009/5, 331-342..

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a.    tudása

Ismeri a tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit. Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről. Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.

b.    képességei

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére. Pedagógiai szakmai tudását felhasználva, az adott

munkahelye elvárásait figyelembe véve képes munkavállalói jogait érvényesíteni. Képes szakmai közösséget építeni. Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

c.    attitűdje

Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét. Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette. Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére. Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére.

d.    autonómiája és felelőssége

Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet. Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a neveléstudomány elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért. Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt. Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet. Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.