Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja:
A kurzus célja a hallgatók felkészítése az újmédia térnyeréséből fakadó változásokra és az ezekben rejlő lehetőségek közéleti kommunikációs kiaknázására. Ennek érdekében a képzésben résztvevők a félév során megismerkednek az újmédiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakkal, illetve trendekkel, valamint az új médiatérben alkalmazható kommunikációs megoldásokkal. Az oktatás kulcseleme annak bemutatása, miként integrálhatóak hatékonyan az új kommunikációs csatornák és eszközök a public relations tevékenység egészébe, az arculati rendszerek működtetésébe.
A tantárgy leírása:
A digitális média a Public Relation számára egyesíti a nyomtatott és elektronikus sajtó minden előnyét, és eddig soha nem látott innováció, valamint kreativitás lehetőséget nyújtja a kommunikációs szakemberek számára. Amíg a hagyományos, offline sajtó a PR számára véges, illetve bizonyos fokig korlátozott, addig az újmédia gyakorlatilag végtelen számú lehetőséget nyújt, főként az interaktivitás és a közönség szegmentációja terén, ami napról napra új módszerek megjelenéséhez vezet. A tantárgy e módszereknek a PR-ben való alkalmazhatóságára épül: weboldalak, honlapok használhatóságának vizsgálata, keresőoptimalizálás, felhasználási és látogatottság mérési módszerek alkotják a tematikát. Ezen kívül terítékre kerül még a hírlevél szerkesztése, fórumok és közösségi oldalak használata, a közösségépítés szabályai, blogolás, RSS csatornák és olvasók alkalmazása a szervezeti kommunikációban. A kurzus feltárja a digitális sajtómunka sajátosságait, vizsgál dinamikus vs. statikus tartalmakat, az interaktivitás lehetőségeit és korlátait a PR munkában. De ide tartozik még a linképítés, linkmarketing, szóbeszéd generálás (buzz), online vírusmarketing, tartal
om-menedzsment (CMS) rendszerek használata az e-pr-ben, vagy a hírnévépítés egyéb digitális dimenziói.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bajomi-Lázár Péter: Hírközlés tegnap és ma, In: Médiakutató 2009/3. Médiakutató Alapítvány, Budapest
Bőgel György: Blogvilág - Egy műfaj születése, HVG Kiadó Zrt. Budapest, 2006. ISBN 963-9686-03-4
Gerényi Gábor: Internetes tartalomszolgáltatás. Elektromédia Kft., Budapest, 2009. ISBN 978-963-8824-00-4
Fehér Katalin: Digitalizáció és új média. Akadémiai Kiadó. 2016. ISBN 9789630597142
Fehér Katalin: Az új és a régi média. Médiadeterminizmus és médiakonvergencia In: Fehér Katalin (szerk.): Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2007. 93–103., 250-264. ISBN 978 963 236 029 4
Forgó Sándor: Az újmédia hatása. In: Nagy-Király Vivien (szerk.) Médiatudatosság az oktatásban: Konferenciakötet. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), Budapest, 2013. 97-101. ISBN 9789636827021
Ajánlott irodalom:
Damjanivics Nebojsa: Keresőmarketing, Bagolyvár Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 9639447153
Dunder Krisztián: Digitális sikertörténetek, Miskolc, 2011. ISBN 9789630824637
Walter, Aaron: Keresők és webhelyek. Kiskapu Kiadó, Budapest, 2009. ISBN 9789639637597
Csepeli György - Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010.
Gáspár T. – Gervai P. – Hideg É. – Horváth E. – Nováky E. –Trautmann L.: Bevezetés az információs társadalomba, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 1999. ISBN 963-336-805-7
Aczél Petra: Netorika. A digitális retorika műfajai és jellemzői. In: Kukorelli Katalin (szerk.) A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. XII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia. 2010, 109.
Koltay Tibor: Az új média és az írástudás új formái. Magyar Pedagógia. 2010. 110. évf. 4. szám p. 301.
W
allace, Patricia: Az Internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 13-142.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
