Tantárgy adatlapja
A kurzus megismerteti a hallgatókat a rádiós stúdiómunka alapjaival. Először megismerkednek a hallgatók a stúdió technikai felépítésével, műsörkészítő eszközeivel. Ezt követően a felvételkészítés részleteit, technikáját elemezzük. Cél, hogy a résztvevő rendelkezzen azokkal a készségekkel, amelyek a mai kor kívánalmainak megfelelő minőségű hangfelvétel készítésére teszik alkalmassá úgy a stúdióban, broadcast eszközökkel, mint terepen, mobil felvevőkkel, riporteri eszközökkel. A gyakorlat helyszíne a Pázmány Rádió stúdiója, ahol elemzésre és lejátszásra kerülnek a hallgatók által elkészített felvételek. A kurzus tárgya még azoknak a produkciós szoftvereknek az ismertetése és bemutatása is, amelyekkel a montírozást, összetett hanganyagok gyártását, készítését végzik a hallgatók. Tárgya a kurzusnak a zene és szöveg egymáshoz való viszonya különböző műsortípusok esetén, a mai stúdió technikai lehetőségei és korlátai, a riporteri, szerkesztői, műsorvezetői munka technikai kellékei. Ezt követően a hallgató betekintést nyer a műsorkészítés alapjaiba. A rádiós piac teljes spektrumából vett példák, műsorszámok vizsgálatán keresztül megismeri az egyes közszolgálati és a kereskedelmi műsortípusok közti alapvető különbségeket. Fontos, hogy az elemzett példákon keresztül megismerje a hallgató a modern rádiózás területén, a műsorgyártás során végzett gyakorlati feladatokat, a szerkesztés alapvető tudnivalóit, ill. azt, hogy hogyan tud egy műsorszám megfelelni a célközönség feltételezett igényeinek. A kurzus rávilágít a rádió három legfontosabb alapfunkciójára (tájékoztatás, kultúra- és értékközvetítés, szórakoztatás), ill. arra, hogy ezek hogyan és milyen arányban érvényesülnek a műsorszerkesztés terén. Az elemzés kitér a rádiózás sajátos tartalmi és műfaji elemeire, működésének
hátterére. Bemutatja a rádióműsor legfontosabb jellemvonásait: a zenei szerkesztést, a prózai elemek sajátosságait, a hírek szerkesztésének módját, a személyiség szerepét. A meghallgatott műsorokból egy-egy bejátszást kiválasztunk, és azt részletesen elemezzük, hang, zene, tartalom, szöveg kapcsolata, stb. alapján. A képzés megismerteti és elsajátíttatja a hallgatókkal az elemzési módszereket. Az elemzések során választ keresünk a rádió, a valóság és befogadó viszonyára. A különböző elemzési módszerek és technikák segítségével analizáljuk a művek befogadásának élményét. Célunk a tudatos rádióhallgatás objektív és szubjektív feltételeinek gyakorlati alkalmazása.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
GELLER, Valerie, A sikeres rádió, Törökbálint, T.Bálint Kiadó, 2010. p. 61-119., 161-233. ISBN 978-963-06-9672-2
KISHONTI István, Hangtechnikai Alapismeretek I., Budapest, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2009. p. 11-64., ISBN 978-963-264-069-3
PÉTERFI Ferenc, HUSZERL József, Egy kisközösségi rádió alapvető technikai felszerelése, In: Szabadon. A szabad közösségi rádiózásról, Budapest, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, 2009. p. 51-64., ISBN 963-037-468-3
RADETZKY András, A helyi rádió, Budapest, Gondolat, 2011. pp. 152-197., 243-281. ISBN 978-963-693-329-6
Ajánlott irodalom:
ANDOK Mónika, A hírek története, Budapest, L'Harmattan, 2013. p. 69-129., ISBN 978-963-236-625-8
BALÁZS Géza, Médiaműfajok, Budapest, Magyar Rádió, 1999. p. 33-55., ISBN 363-463-253-X
Bernáth László (szerk.), Bevezetés a műfajismeretbe, Budapest, Dialóg Campus, 2008. p. 52-57. ISBN 978-963-7296-550
FISCHER, Walter, A digitális műsorszórás alapjai, Budapest, AKTI, 2005. p. 105-110. ISBN 963-216-857-7
MAST, Claudia, Az újságírás ábécéje, Budapest, Grenger-Delacroix, p. 149-232., 267-304., ISBN 963-85811-9-0
SALAMON István (szerk.), Rádiótörténeti szöveggyűjtemény, Budapest, Magyar Rádió, 1999. p. 71-75., 145-148.
Szirmai Éva, A sajtóműfajok elmélete, Szeged, SZTE, 200
7. pp. 35-50., 69-81., ISBN 963-7356-04-5
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáj&aa
cute;t és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
