Tantárgy adatlapja
A tárgy célja a rádióműsorok készítéséhez elengedhetetlenül szükséges műszaki- technológiai, valamint szerkesztési alapismeretek és gyakorlat elsajátítása. A rádiós stúdiómunka gyakorlatának és alkalmazott formáinak megismerése, az elméleti alapozó kurzusokon tanultak továbbfejlesztése, kijelölendő és konkrét célokra készülő műsormunka, amely online megjelentetésre is alkalmas. A szeminárium alapvető célja tehát a hallgatók gyakorlati készségeinek fejlesztése. A hallgató és a szeminárium vezetője közösen határozzák meg a félév során elvégzendő konkrét feladatokat. Ezek végrehajtása a vezető tanár irányításával, annak ellenőrzése mellet, de alapvetően önállóan történik.
A kurzus során először megismerkednek a hallgatók a hang tulajdonságaival, majd a csatorna jellemzőivel. Tisztázzuk a legfontosabb alapfogalmakat és gyakorlati tudnivalókat. A kurzus nagyobb részében a hallgatók által készített hangfelvételeket elemezzük és szerkesztjük. A kurzus végső célja, hogy a résztvevő rendelkezzen azokkal a készségekkel, amelyek a mai kor kívánalmainak megfelelő minőségű felvétel készítésére és szerkesztésére teszik alkalmassá. A tantárgy tehát segítséget nyújt a hallgatónak, hogy a rádiózásban szükséges technológiai készségeket, a műsorkészítéshez szükséges gyakorlatot megszerezze. A félév során a hallgató köteles figyelembe venni a stúdiók működtetéséhez kapcsolódó gyakorlati és etika előírásokat, szabályokat, ill. egyéb egyetemi és intézeti szintű elvárásokat. A gyakorlat a Pázmány Rádió stúdiójában folyik, amelynek működtetésével olyan szakembereket kívánunk képezni, akik a szakmát a lehető legmagasabb szinten űzik, és munkájukban hatékonyan érvényesítik az egyetemi tanulmányok során megismert szellemiséget.
ss="cs602B4D4">
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bernáth László (szerk.): Új Műfajismeret. Sajtóház Kiadó, Budapest, 2002. 45-92., 138 – 164., 174 – 198. ISBN 9639309079
Balázs Géza, Újságírás, rádiózás, Haza és Haladás Alapítvány, Budapest, 1995. 123-170. ISBN 963044920x
Radetzky András, A helyi rádió, Gondolat, Budapest, 2011. 152-196. ISBN 978 963 693 329 6
Mast, Claudia, Az újságírás ábécéje, Budapest, Grenger-Delacroix, 149-232., 267-304. ISBN 963-85811-9-0
Geller, Valerie: A sikeres rádió. T. Bálint Kiadó, Törökbálint, 2010. ISBN 9789630696723
Harle Tamás: Az újságírás mestersége és művészete, Budapest, Kék Európa Stúdió, 2012. 18–73.
Ajánlott irodalom:
Balázs Géza – Kuti Sándor – Szayly József, Rádiós ismeretek, DUE, Budapest, 1997. ISBN 963-04-7667-3
Péterfi Ferenc – Huszerl József: Egy kisközösségi rádió alapvető technikai felszerelése. In: Szabadon – a szabad közösségi rádiózásról, Budapest, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, 2003.
Wacha Imre: Szöveg és hangzása. Budapest, Magyar Rádió Rt., 1999.
Kishonti István: Hangtechnikai Alapismeretek I., Budapest, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2009.
Jákó Péter: A digitális rádiózás. Budapest, AKTI, 2010.
Domonkos Lajos, Press & PR. Budapest, Teleschola, 2002, 197–224. ISBN 963-044-536-0
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hat&
eacute;konyan feldolgozni.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
