Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja, hogy a hallgatóknak bemutassa a stressz és megküzdés pszichológiai folyamatait közösségi pszichológiai keretben, különös tekintettel a jóllét és a pozitív alkalmazkodás összefüggéseire. Teljesítésével a hallgatók integrált módon látják a stressz, a megküzdés, a pszichológiai jóllét és a növekedés kapcsolatát, valamint felismerik a közösségi és kulturális tényezők szerepét ezek alakulásában.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tárgy a stressz és megküzdés témáját klasszikus és kortárs elméleti modellek mentén, közösségi perspektívából dolgozza fel. A hallgatók megismerkednek a stresszmodellekkel, a megküzdési stratégiákkal és az egyéni, illetve közösségi erőforrások szerepével. Kiemelt figyelmet kap a pozitív érzelmek és a pszichológiai növekedés szerepe az alkalmazkodásban, valamint a személyiség, a csoportok és a társas környezet hatása a stresszélményre.
A tárgy foglalkozik továbbá a megküzdés speciális kontextusaival, így az iskolai és munkahelyi stresszel, a spiritualitás és vallásosság szerepével, valamint az egészség társadalmi meghatározóival. Külön hangsúlyt kapnak a kollektív szintű jelenségek, például a közösségi megküzdés és a kollektív trauma feldolgozásának lehetőségei.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Folkman, S. (Ed.). (2011). The Oxford handbook of stress, health, and coping. Oxford University Press. ISBN 9780195375343
Harkness, K. L., & Hayden, E. P. (Eds.). (2020). The Oxford handbook of stress and mental health. Oxford University Press. ISBN 9780190681777
Moritsugu, J., Vera, E. M., Wong, F. Y., & Duffy, K. G. (2019). Community psychology (6th ed.). Routledge. ISBN 9781138655355
Taylor, S. E., & Stanton, A. L. (2020). Health psychology (11th ed.). McGraw-Hill. ISBN 9781260065831
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Jetten, J., Haslam, C., & Haslam, S. A. (Eds.). (2012). The social cure: Identity, health and well-being. Psychology Press. ISBN 9781848720213
Kállai, J., Varga, J., & Oláh, A. (Eds.). (2007). Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina. ISBN 9789632260952
Ungar, M. (Ed.). (2021). Multisystemic resilience: Adaptation and transformation in contexts of change. Oxford University Press. ISBN 9780190095888
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A klasszikus (pl. stressz–appraisal–coping) és kortárs (reziliencia, ökológiai modellek) elméletek összehasonlítása révén a hallgatók megértik az eltérő magyarázati kereteket és azok fejlődését.
A stressz–megküzdés–jóllét–növekedés kapcsolatának integrált tárgyalása fejleszti a folyamatszemléletet és a dinamikus rendszerekben való gondolkodást.
A kulturális és társadalmi tényezők (pl. társadalmi meghatározók, spiritualitás, közösségi kontextusok) beemelése fejleszti az interkulturális érzékenységet.
b) képességei
Képesek kutatási kérdéseket megfogalmazni különböző szinteken (egyéni, csoportos, közösségi), és ezekhez illeszkedő módszereket választani (kérdőívek, skálák, esettanulmányok).
Fejlődik az adatok strukturált gyűjtésének és alapvető feldolgozásának képessége (pl. összehasonlítás, mintázatfelismerés).
Figyelembe veszik a kontextuális tényezőket (kulturális, társas, intézményi) az értelmezés során.
Képesek különbséget tenni alternatív magyarázatok között, és az eredményeket kritikusan, korlátokkal együtt értelmezni.
c) attitűdje
A klasszikus és kortárs modellek integrált tárgyalása segíti a koherens szakmai tudás felépítését és stabilizálását.
Az elméletek és empirikus eredmények pontos, fogalmilag tiszta bemutatása fejleszti a szaknyelv következetes használatát.
A strukturált szakmai megbeszélések során a hallgatók gyakorolják az érvelést, a világos fogalmazást és a pszichológiai diskurzus normáinak betartását.
d) autonómiája és felelőssége
A különböző stressz- és megküzdésmodellek (pszichológiai, közösségi, egészségpszichológiai) kritikai összehasonlítása erősíti a módszertani tudatosságot és a megfelelő keretek felelős alkalmazását.
A társadalmi meghatározók, kulturális tényezők és közösségi folyamatok bevonása elősegíti más tudományterületek (pl. szociológia, közegészségügy) szemléletének elfogadását.
A változó társadalmi és közösségi kontextusok (pl. munkahelyi stressz, kollektív trauma) elemzése ösztönzi a hallgatókat a naprakész szakirodalom követésére és tudásuk folyamatos bővítésére.