A hallgató a tanulmányai során, megalapozandó saját szakdolgozati témaválasztását, irányított formában tanulmányozza a hazai és nemzetközi szakirodalmat és kutatásokat az inklúzió, az integráció a differenciálás valamint a komprehenzív nevelés területein. A jó gyakorlatok megismerése során képesség válik arra, hogy a saját érdeklődését megfogalmazza, kutatási problémáját felvesse és ahhoz megfelelő módszertani keretet, eszközt válasszon.

A félév során a hallgató fogalmazza meg, hogy milyen témakörben választ diplomamunka témát oly módon, hogy az a szakiránya területének kiválasztásában is segítse. A következő két félévben az itt kiválasztott probléma megoldására vállalkozik a hallgató. A félév során a hallgató támogatást és konzultációs lehetőséget kap a kutatási téma kiválasztásánál, a kutatási koncepció kidolgozásánál, a kutatási vázlat elkészítésénél. Továbbá az oktató támogatja a hallgatókat a releváns szakirodalom felkutatásában feldolgozásában, a kutatás megtervezésében, a minta kiválasztásában, a mintavételben, a kutatási módszerek és eszközök megválasztásában.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező szakirodalom

Adonyiné Gábori M.:Sajátos nevelési igényű gyermek integrált/inkluzív nevelése http://mek.oszk.hu/15600/15612/pdf/hefop09.pdf 2.

Bakonyi A.(2005): ,Az óvodák új „feladata”, az integráció, in: Óvodai nevelés 2005, 58.évf. 4.sz, 112-114. 3.

class="MsoNormal" style="font-family:Calibri;line-height:115%;margin-left:0px;text-align:justify;">Bánfalvy Cs.(2008): Az integrációs cunami, ELTE Eötvös Kiadó

Kőpatakiné Mészáros M.: Közben felnő egy elfogadó nemzedék A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00079/2004-02-be-Kopatakine-Kozben.htm

Papp G.(2012): Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. In.: Gyógypedagógiai Szemle, 2012/4,295-302.

Réthy Endréné (2002): Integrációs törekvések Európában, in Bábosik I.-Kárpáti A.( szerk.), Összehasonlító pedagógia:a nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái 2002,BIP, Budapest, 314-330

Szerencsés H. (szerk.): Adaptációs kézikönyv Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008. ISBN ISSN 1789-2554 http://tanitonline.hu/uploads/655/adaptacios_kezikonyv.pdf

Ajánlott szakirodalom

Falus Iván és Ollé János (2008). Az empirikus kutatások gyakorlata. Budapest:

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.

Horváth György (2004). A kérdőíves módszer. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Sántha Kálmán (2009). Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

Seidman, I. (2002). Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Budapest: Műszaki

Könyvkiadó.

Szabolcs Éva (2001). Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Budapest:

Műszaki Könyvkiadó.

"MsoNormal" style="font-family:Calibri;line-height:115%;margin-left:0px;text-align:justify;">Csányi Yvonne (2007): Integráció és inklúzió. Nemzetközi és hazai körkép. In: Girasek János (szerk.): Inkluzív nevelés – a tanulók hatékony megismerése. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények részére. Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest, 138-163.

Jillian Ball, Sharon Penney, Gabrielle Young, Greg Harris, and Rhonda Joy. (2019): Teacher Readiness: Teacher attitudes, opinions, and perspectives towards facilitating positive mental health in the classroom.

Gabrielle Young, PhD; Kimberly Maich, PhD; Sharon Penney, PhD; David Philpott, EdD; & Emily Butler, MEd. (2019): Understanding how Quality Early Child Education helps to prevent Special Educational Needs in Children.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.

Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más

tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel.

Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.

Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.

Ismeri és érti a nevelés és tanítás összefüggéseit.

Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

A neveléstudomány és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, hazai és nemzetközi adatbázisok kezelésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.

b)    képességei

Szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát, mind szóban, mind írásban.

Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.

Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.

Képes az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára.

Képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

Pedagógiai munkájában felmerülő problémákh

oz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni.

Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival.

Képes kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervezésére és

kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.

c)    attitűd

Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.

Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.

d)felelősségvállalás

Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért.

Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.