Tantárgy adatlapja
A szigorlat célja:
A hallgatók átfogó szakmai ismeretrendszereinek ellenőrzése szigorlat formájában.
Az ellenőrzés jellege és iránya:
A szigorlat alapvetően elméleti jellegű, a gyakorlati készségeket a szemináriumi tapasztalatok szintjén kéri számon. A hallgatótól elvárható az eddig tanult dráma- és színházismereti tárgyak tudásanyagát összeolvasztó szintetikus látásmód jelenléte.
A szigorlat tartalma:
1. Színház- és drámatörténet
1. Az ókori görög és római színház és drámái
2. A középkori Európa színháza és jellemző drámatípusai
3. Az angol reneszánsz színház és dráma
4. A spanyol barokk és a francia klasszicista dráma és színház
5. A régi magyar dráma néhány alkotása
6. A XIX. századi magyar színház és dráma
7. A polgári dráma és színház jellemzői, alkotói
8. A XX. század első felének színházi törekvései, drámái
9. A XX. századi magyar színház és dráma
10. A XX. század második felének színházi irányzatai, jelentős drámaírói
11. Napjaink színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom
12. Kortárs magyar színházi törekvések és drámák
2. Színházismeret, színház-, és drámapedagógia
1. A színházi előadás mint összművészeti alkotás
2. Színházi műfajok és jellemzőik
3. Vallási hagyományokra épülő ünnepi szertartások készítése
4. Térformák a színháztörténet korszakaiban és a térhasználat funkciói
5. Mozgás, tánc és koreográfia a színpadon
6. A színház-, és drámapedagógia külhoni és magyarországi története
7. A színház-, és drámapedagógia fogalma, definíciós törekvései, sajátos pedagógiai vonásai
8. A színház-, és drámapedagógia eszköztárának rendszerezése
9. A drámajátékos foglalkozások különféle típusai, formái, és ezek szerkesztése, összeállítása
10. Drámafoglalkozások felépítése életkori sajátosságok szerint
11. A tanítási dráma, nevelési színház
12. Különböző színházi előadások elemzési szempontjai
A szigorlat menete:
A szigorlatot háromtagú bizottság előtt kell letenni. A bizottság elnökét és egyik tagját a Tanárképző Tanszék, a másik tagját valamelyik a képzésben közreműködő szaktanszék delegálja. A szigorlat tételhúzással kezdődik. A hallgató hivatalos papírra vázlatot készít (15 perc), majd a tétel önálló kifejtése után válaszol a bizottság tagjai által feltett kérdésekre (15 perc). A szigorlat eredményét a bizottság közös megegyezéssel nyilvánítja ki. A szigorlati jegyzőkönyvet és a hallgató által készített vázlatot a hallgató tanulmányainak befejezéséig meg kell őrizni.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A szigorlat anyaga a tartalomban megadott témakörökhöz készült irodalomjegyzék valamint a képzés során szerzett gyakorlati tapasztalat. Az ajánlott irodalomjegyzéket, műlistát és az ehhez kapcsolódó feladatokat a szigorlat előtt legalább két hónappal nyilvánosságra kell hozni.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az előírt dráma- és színházismereti tárgyak által feldolgozott művészetpedagógiai megközelítéseket és tudományos elméleteket, normákat és perspektívákat.
b) képessége
Képes az elsajátított tudásanyagot komplex módon látni és a gyakorlatban tudatosan, korosztályra és személyre szabottan alkalmazni.
c) attitűdje
Elkötelezett a hagyományos és jelenkori dráma- és színházpedagógiai elvek megismerésére, gyakorlati alkalmazására, valamint a tanári hivatás korszerű művelésére.
