A szigorlat célja

A hallgatók átfogó szakmai ismeretrendszereinek ellenőrzése szigorlat formájában.

Az ellenőrzés jellege és iránya

A szigorlat alapvetően elméleti jellegű, a gyakorlati készségeket a szemináriumi tapasztalatok szintjén kéri számon. A hallgatótól elvárható az eddig tanult dráma- és színházismereti tárgyak tudásanyagát összeolvasztó szintetikus látásmód jelenléte.

A szigorlat tartalma

1. Színház- és drámatörténet

1. Az ókori görög és római színház és drámái

2. A középkori Európa színháza és jellemző drámatípusai

3. Az angol reneszánsz színház és dráma

4. A spanyol barokk és a francia klasszicista dráma és színház

5. A régi magyar dráma néhány alkotása

6. A XIX. századi magyar színház és dráma

7. A polgári dráma és színház jellemzői, alkotói

8. A XX. század első felének színházi törekvései, drámái

9. A XX. századi magyar színház és dráma

10. A XX. század második felének szí

nházi irányzatai, jelentős drámaírói

11. Napjaink színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

12. Kortárs magyar színházi törekvések és drámák

2. Színházismeret, színház-, és drámapedagógia

1. A színházi előadás mint összművészeti alkotás

2. Színházi műfajok és jellemzőik

3. Vallási hagyományokra épülő ünnepi szertartások készítése

4. Térformák a színháztörténet korszakaiban és a térhasználat funkciói

5. Mozgás, tánc és koreográfia a színpadon

6. A színház-, és drámapedagógia külhoni és magyarországi története

7. A színház-, és drámapedagógia fogalma, definíciós törekvései, sajátos pedagógiai vonásai

8. A színház-, és drámapedagógia eszköztárának rendszerezése

9. A drámajátékos foglalkozások különféle típusai, formái, és ezek szerkesztése, összeállítása

10. Drámafoglalkozások felépítése életkori sajátosságok szerint

11. A tanítási dráma, nevelési színház

12. Különböző színházi előadások elemzési szempontjai

A szigorlat menete

A szigorlatot háromtagú bizottság előtt kell letenni. A bizottság elnökét és egyik tagját a Tanárképző Tanszék, a másik tagját valamelyik a képzésben közreműködő szaktanszék delegálja. A szigorlat tételhúzással kezdődik. A hallgató hivatalos papírra vázlatot készít (15 perc), majd a tétel önálló kifejtése után válaszol a bizottság tagjai által feltett kérdésekre (15 perc). A szigorlat eredményét a bizottság közös megegyezéssel nyilvánítja ki. A szigorlati jegyzőkönyvet és a hallgató által készített vázlatot a hallgató tanulmányainak befejezéséig meg kell őrizni.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

A szigorlat anyaga a tartalomban megadott témakörökhöz készült irodalomjegyzék valamint a képzés során szerzett gyakorlati tapasztalat. Az ajánlott irodalomjegyzéket, műlistát és az ehhez kapcsolódó feladatokat a szigorlat előtt legalább két hónappal nyilvánosságra kell hozni.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Ismeri az előírt dráma- és színházismereti tárgyak által feldolgozott művészetpedagógiai megközelítéseket és tudományos elméleteket, normákat és perspektívákat.

b) képessége

Képes az elsajátított tudásanyagot komplex módon látni és a gyakorlatban tudatosan, korosz

tályra és személyre szabottan alkalmazni.

c) attitűdje

Elkötelezett a hagyományos és jelenkori dráma- és színházpedagógiai elvek megismerésére, gyakorlati alkalmazására, valamint a tanári hivatás korszerű művelésére.