Tantárgy adatlapja
A tantárgy tanulmányozása során a hallgatók ismerjék fel a médiával való kapcsolatban rejlő pozitív és negatív pedagógiai lehetőségeket, sajátítsanak el egy olyan pedagógiai szemléletet, mely megtalálja az egészséges egyensúlyt a média nevelő szerepének kihasználása ill. a média hatásának kiegészítése, korrigálása, ellensúlyozása között. Sajátítsák el a kritikai tudatosság alakításának legváltozatosabb módszereit, ezeket legyenek képesek alkalmazni médiapedagógiai helyzetekben. Váljanak alkalmassá a médiaszövegek nevelő célú felhasználására a szakmai kommunikáció, az általános műveltség, a kognitív fejlődés tekintetében, ugyanakkor ismerjenek alternatívákat a média közönség –és személyiségromboló hatásainak a kivédésére. A gyakorlatokon való részvétel tegye lehetővé a mozgóképkultúra – médiaismeret és tanításához és a kommunikációs kompetenciafejlesztéshez szükséges jártasságok, képességek fejlődését.
A hallgatók a gyakorlati foglalkozásokra óráról-órára minimum egy saját módszer (gyakorlat vagy feladat) kidolgozásával, vagy egy kiadványból származó módszer bemutatásával/adaptálásával készülnek, hozzáigazítva a kerettanterv megfelelő évfolyamához és tartalmi eleméhez. A gyakorlatok során, az idő függvényében kerülnek a gyakorlatok bemutatásra mikrotanítás jelleggel (ütemterv szerint minden hallgató minimum két alkalommal mutatja be a saját gyakorlatát). A gyakorlatra elkészített módszereket egy közös tárhelyre töltik fel a hallgatók, melyhez mindannyian hozzáférést kapnak, szerkeszthetik, kiegészíthetik. A félév során minden hallgató minimum annyi módszert dolgoz ki vagy adaptál, ahány tematika a tantárgyleírásban van.
A módszerek során fontos szempont, hogy mindig aktuális médiatartalomhoz, vagy tömegkommunikációs eseményhez kötődjenek a feladatok.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Guld Ádám (2022) A Z generáció médiahasználata. Jelenségek Hatások kockázatok.Libri. Budapest.
Hobbs Renee (2011) Digital and Media Literacy. Corwin. California.
Hatályos NAT (általános bevezető és a tantárgyra vonatkozó fejezet), tantárgyi kerettantervek, érettségi rendelet
Fegyverneki Gergő 2016. IKT-és ötlettár. Budapest, Neteducatio. ISBN 9786158032872
Korpics Márta (2020) Vallások és egyházak a nyilvánosságban JEL - KEP. 2020. 2. 75
Poore Megan (2015) Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban. Wolters Kluwer. ISBN 9789632954967
Prievara Tibor 2015. A 21. századi tanár. Budapest, Neteducatio. ISBN 9786158032803
Szőke-Milinte Enikő (2020): Információ– Média[tudatosság]– Műveltség. A Z generáció tanulása. Budapest, PPKE. ISBN 978-615-5224-87-4
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
A magyar és egyetemes filmörökségben rejlő megismerési lehetőségek felhasználása az oktatásban.
A médiaeszközök tudatos használatát szolgáló módszerek ismerete, a tudatosság alakítását szolgáló módszerek elsajátítása és alkalmazása.
A médiában rejlő pedagógiai lehetőségek felismerése, megfelelő felkészültség megszerzése a tömegkommunikáció sajátosságainak megismeréséhez.
b) képesség
Mikrotanítási tervezetek és foglalkozási tervek írásának gyakorlása. A tananyagtervezés, valamint a tanulási folyamat szervezésének, irányításának módozatai, a pedagógiai értékelés módszerei és eszközei, a tanulócsoportok közösséggé alakításának lehetőségei.
c) attitűd
A médiaszövegek és médiatartalmak kiválasztásában és feldolgozásában nyitott, rugalmas, értékalapú attitűddel vesz részt. A tanítások megtervezésében és kivitelezésében figyelembe veszi a tanulók aktuális érdeklődését, motivációját.
