Az Egyetem partnerintézményeiben és/vagy választott alapfokú művészetoktatási intézményekben kijelölt mentor- és/vagy konzulens-tanár közvetlen irányítása mellett, a Tanárképző Tanszék szakmai ellenőrzésével a tanárjelölt mindkét szakképzettségi területén tanítási gyakorlatot végez vagy egyszerre (amennyiben az adott partnerintézmény alkalmas erre), vagy az adott félév során két részletben (amennyiben az egyik szak gyakorlására kijelölt iskolában nincs drámaoktatás, tehát a drámát egy másik, alapfokú művészetoktatási intézményben, szakgimnáziumban stb. kell gyakorolnia a tanárjelöltnek).

Ez a gyakorlat alapvetően arra készíti fel a hallgatókat, hogy tudjanak tanítási témákat és tanórákat tervezni, képesek legyenek azokat értékelni és elemezni, és az adott osztály/tanulócsoport sajátos igényei szerint, a szaktárgyi és szakmódszertani követelmények figyelembe vételével megtartani. Tehát a szakterületi tanítási gyakorlat célja az, hogy a hallgatók mentor- és konzulens-tanár(ok) irányítása mellett ültessék át az iskolai gyakorlatba a szaktudományokban és a pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani tanulmányaikban szerzett ismereteiket. A gyakorlat során a hallgatók komplex, önálló feladatokat végeznek el és tapasztalatokat szereznek szaktárgyaik tanításában, és szaktárgyaik speciális oktatási módszertanának területén.

A szakterületi tanítási gyakorlat átmenetet képez a pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani tanulmányok, a közösségi pedagógiai gyakorlat és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat között.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Didaktika. Szerk.: Falus Iván. 2003. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 9631952967

Hoffmann Rózsa – Somogyi Tóth Katalin. 2007. Útmutató tanárjelöltek számára. PPKE BTK

GABNAI Katalin. 2015. Drámajátékok. Budapest, Helikon Kiadó. ISBN 978-963-227-739-4

Dráma-pedagógia-színház-nevelés. Alk. szerk.: ILLÉS Klára, szerk.: ECK Júlia, KAPOSI József, TRENCSÉNYI László. 2016. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. ISBN 978-963-436-083-4

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Ismeri a dráma- és színházismeret elméleti, valamint gyakorlati ismeretanyagát, formáit, iskoláit, lehetőségeit. Tájékozott a művészetpedagógia társművészeti kapcsolódásairól. Ismeri a különféle stratégiákat, módszereket, eljárásokat a drámapedagógia és a színházismeret területén.

b) képességei

Képes – a közösségépítés, együttműködés, kooperációs tevékenység előtérbe helyezése mellett – a tanulók önismeretének fejlesztésére, önazonosságuk segítésére és tudatosítására, az egyéni értékelési normák kialakítására. Képes a csoportkohézió, a csoporton belüli feladatvállalások, a belső elosztású csoporttevékenységek kialakítására.

c) attitűd

Elkötelezett a dráma- és színházismeret tanítása iránt. Elkötelezett az igényes tanári munkára, a folyamatos önművelésre. Részt vesz a szakterület meg- és elismertetésével járó munkában.