A szervezetfejlesztés ma még javában alakulóban lévő szakterület, határai, megközelítései, terminológiái semmiképpen sem tekinthetők véglegesnek. A 21. századi szervezetek legnagyobb kihívása a soha nem látott progressziónak és az ebből fakadó környezeti változásnak való megfelelés. A szervezetek működésének megközelítése ma már korántsem csupán a közgazdaságtudományok privilégiuma: a szervezetfejlesztésben kulcsfontosságú a szervezeti kommunikáció. A kurzus a társadalomtudományok irányából közelíti meg a modern szervezetelemzést és –fejlesztést, így vizsgálja, hogyan változtak az elmúlt évtizedekben a Max Weber által leírt szervezeti ideáltípusok, de a modern szervezeti kultúra is terítékre kerül. A szervezetek teljeskörű, 360 fokos működésfejlesztése során a legnagyobb kihívást a digitalizáció jelenti, a kurzus erre kiemelt hangsúlyt fektet. Mindemellett szó esik a coachingnak e folyamatban betöltött szerepéről, mint a modern szervezet egyik legfontosabb motivációs eszközéről, de a menedzsment alrendszerek fejlesztése is része a tananyagnak. Csakúgy, mint a behaviourista felfogás, amely szerint a szervezetfejlesztés lényegében hosszú távú és stratégiai erőfeszítés arra, hogy javítsuk a szervezet problémamegoldó és megújulási folyamatait, azaz alkalmazkodóképességét a szervezeti kultúra építésén keresztül.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

-          Kulcsár Kálmán (1996): A szervezet mint társadalmi alakulat. MTA Tudományszervezési Bizottságának Kiadványa, Budapest

-          Csapó Judit, Csécsei Béla (2011): Szervezeti kultúra. Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet, Digitális Tankönyvtár

-          Wendell L. French - Cecil H. Bell, Jr. (1993).: A szervezetfejlesztés meghatározása. In: Organization Development. Behavioural Science Interventions for Organization Improvement. 4th ed. Prentice-Hall International Inc. (Fordította: Tóth Béla)

-          Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága (SZMT) (2012): Etikai kódex

-          Schein, E. H. (1987): What is.Process? In: Schein: Process Consultation, Volume 11. Less

ons for Managers and Consultants., Ch. 3., Addison- Wesley, Massachusets.

-          Gazdag Miklós (2003): Szervezet, szervezetfejlesztés, módszerek. In: Alkalmazott Pszichológia, V. évf. 3-4., 63-79. old.

-          Sullivan, R., RothweIl, B. és Worley, C. (2001): Organization Development Competencies.

-          Barlai Róbertné (2011): Szervezetfejlesztés, Digitális Tankönyvtár

-          Bakacsi Gyula (1998): Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, ISBN9789639585492

-          Kulcsár Kálmán (1996): A szervezet mint társadalmi alakulat. MTA Tudományszervezési Bizottságának Kiadványa, Budapest

-          Weber, Max (1992): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, ISBN9632224167

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

-       a társadalmi kommunikáció fogalomkészletének kialakítása

-       a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális tényezőinek megismerése

-       módszertani innováció perspektíváinak elsajátítása

b)   képességei

-       a szakterület összefüggéseiben való eligazodás

-       az egyes kommunikációs szinteken feltárt tények elemzése, összefüggések feltárása

-       szakmai szóhasználat során a szakmai szókincsek magabiztos használata

c)       attitűdjei

-       nyitottság a szakmai innováció iránt

-       kommunikációs készségek elsajátítása, fejlesztése

-       szakmai módszerek tudatos képviselete

d)      autonómiája és felelőssége

-       szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját

-       a szervezeti struktúrában önállóan és felelősséggel szervezi munkáját önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban