Tantárgy adatlapja
Az alapszak általánosan kötelező tanegységeit egészíti ki ez a modul, amelyben a 19. századi irodalom témájából félévenként változóan mind a magyar, mind a világirodalom jelentősebb és kevésbé jelentős, akár a kánon peremére szorult művei, műfajai kerülnek alaposabb vizsgálat alá. Speciális háttérismereteket nyújt, az irodalmi kanonizáció aktuális elmozdulásait követi. Friss értelmezői stratégiákat kínál az egyes művekhez és műfajokhoz közelítés számára. E tanegységek felvétele azok hallgatók számára ajánlott, akik alaposabban el kívánnak merülni a korszak irodalomtudományi kérdéseiben, így segítséget nyújt az egyéni tájékozódás kielégítésén túl az OTDK-dolgozatok, a szakdolgozatok elkészítésében, a tudományos munkára történő felkészítésben. E tanegység keretei között elsősorban a korszak epikai műveinek elemzésére kerül sor.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A szemináriumvezetők aktuális elvárásai és az irodalomtudomány releváns kérdésfeltevései alapján összeállított irodalomjegyzék.
A magyar irodalom történetei, II., 1800–1919, főszerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Gondolat, Bp., 2007. ISBN 9789636930080
Magyar irodalom, szerk. GINTLI Tibor, Akadémiai, Bp., 2011. ISBN 9789630589499
DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet (Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában), Kossuth, Debrecen 1995. ISBN 0589000334792
IMRE László, Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Kossuth, Debrecen 1997.ISBN 9634721230
Szegedy-Masz&
aacute;k, Mihály (1988). "Romanticism in Hungary," in Roy Porter and Mikulás Teich,
eds. Romanticism in National Context. Cambridge: Cambridge University Press, 217-239.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a magyar nyelv és irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében.
Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar nyelv és irodalom kommunikációs formáinak,
szövegtípusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait.
Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén.
Jártasságot szerez a régi irodalmi szövegek különféle szempontú megközelítésében, elemzésében, a kutatási infrastruktúra használatában.
b) képessége
Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni.
