Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadás rövid áttekintést nyújt a különböző cselekvéselméleti iskolák leglényegesebb eredményeiről. A félév során külön egységben kerül sor a módszertani kollektivizmus és individualizmus felfogásainak taglalására. Az előbbi irányzat képviselői közül elsősorban az Emile Durkheim-i, a Talcott Parsons-i értelmezés áll a középpontban. A kurzus a módszertani individualizmus képviselői közül az iskolát teremtő Max Weber, a fenomenológiai (Alfred Schütz), az etnometodológiai (Harold Garfinkel), a szimbolikus interakcionizmus (G. H. Mead), a racionális döntéselméletek (John Elster) és a posztmodern értelmezéssel kacérkodó Gerhard Schulze cselekvéselméletének bemutatására törekszik. A harmadik egységben a két irányzat egyfajta szintézisére törekvő Pierre Bourdieu-i és a Jürgen Habermas nevével fémjelzett dichotóm társadalomelmélet cselekvéselméletének, illetve Luhmann szintézisének értelmezésére kerül sor.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az előadás keretében a hallgatók áttekintést kapnak a cselekvéselmélet főbb irányzatairól és azok társadalomelméleti hátteréről. Megismerik a módszertani kollektivizmus és individualizmus alapvető megközelítéseit, valamint ezek eltérő ember-, társadalom- és kommunikációfelfogását.
A kurzus bemutatja a klasszikus és kortárs cselekvéselméleti iskolák fő téziseit (Durkheim, Parsons, Weber, Schütz, Garfinkel, Mead, Elster, Schulze), továbbá a szintézisre törekvő elméleteket (Bourdieu, Habermas, Luhmann). Az elméleti ismeretek segítségével a hallgatók képesek lesznek értelmezni az egyéni és kollektív cselekvések társadalmi beágyazottságát és kommunikációs dimenzióit.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak különböző társadalmi és kommunikációs jelenségek cselekvéselméleti szempontú elemzésére.
Fejlődik az elméleti szövegek kritikus értelmezésének készsége, az eltérő elméleti keretek összehasonlítása, valamint azok alkalmazása konkrét társadalmi, kulturális és kommunikációs esetekre.
A kurzus támogatja az absztrakt elméleti fogalmak gyakorlati példákon keresztüli megértését és értelmezését.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BOURDIEU, Pierre, A mezők logikája, In: FELKAI Gábor, NÉMEDI Dénes, SOMLAI Péter (szerk.), Szociológiai irányzatok a XX. században II., Budapest, Új Mandátum, 2000. p. 418–430.
ISBN 963-9158-72-0
HABERMAS, Jürgen, A cselekvésracionalitás aspektusai, In: HABERMAS, Jürgen, Válogatott tanulmányok, Budapest, Atlantisz, 1994. p. 223–257., ISBN 963-7978-47-X
LUHMANN, Niklas, Szociális rendszerek, In: FELKAI Gábor, NÉMEDI Dénes, SOMLAI Péter (szerk.), Szociológiai irányzatok a XX. században II., Budapest, Új Mandátum, 2000. p. 91–104.
ISBN 963-9158-72-0
NÉMEDI Dénes (szerk.), Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból (Szociológiai Füzetek 38), Budapest, Művelődési Minisztérium, 1985. ISBN 9789636733252
WEBER, Max, Szociológiai alapfogalmak, In: WEBER, Max, Gazdaság és társadalom I., Budapest, Közgazdasági, 1987. p. 37–64.
ISBN 963-221-685-7
Oliverio, A. (2023). Social action explanation and intentions in sociology and social sciences. Advances in Applied Sociology, 13, 573–586. https://doi.org/10.4236/aasoci.2023.138036
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
DURKHEIM, Émile, A szociológia módszertani szabályai, In: DURKHEIM, Émile, A társadalmi tények magyarázatához, Budapest, Közgazdasági, 1978. p. 23–94., ISBN 963-220-697-7
GARFINKEL, Harold, Mi az etnometodológia? In: HORÁNYI Özséb (szerk.), Kommunikáció II., Budapest, Közgazdasági, 1978. p. 173–202., ISBN 963-220-559-6
MEAD, Georg Herbert, A gondolkodás és a kommunikáció társadalmi alapjai és funkciói, In: MEAD, Georg Herbert, A pszichikum, az én és a társadalom, Budapest, Gondolat, 1978. p. 318–343
BERGER , Peter L., LUCKMANN , Thomas, A társadalom mint szubjektív valóság, In: BERGER , Peter L., LUCKMANN , Thomas, A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés, Budapest, Jószöveg, 1998. p. 181–250., ISBN 963-9134-10-4
Raciti, M. (2023). Exploring the impact of social action theory on social change. Journal of Socialomics, 12(1), 167. https://www.walshmedicalmedia.com/open-access/exploring-the-impact-of-social-action-theory-on-social-change-119120.html
SCHULZE, Gerhard, Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása, In: Szociológiai Figyelő, 2000. 1–2., p. 135–157.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az előadás hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató: átfogó ismeretekkel rendelkezzen a társadalmi cselekvés és kommunikáció elméleti összefüggéseiről, képes legyen különböző elméleti megközelítések kritikus összehasonlítására, értelmezze az egyéni és kollektív cselekvések társadalmi és kommunikációs meghatározottságát, alkalmazza a társadalomelméleti és kommunikációelméleti ismereteket elemzési helyzetekben, fejlessze analitikus és reflexív gondolkodását.
