Tantárgy adatlapja
A tárgy a vallásfilozófiai módszertanba, a vallásfenomenológiába és az analitikus vallásfilozófiába nyújt szisztematikus betekintést. Egyfelől behatóan tárgyaljuk a filozófiai fenomenológiának a történeti vallástudományra gyakorolt hatását (Otto, Eliade, Leeuw), valamint azokat a fenomenológiai iskolán belüli törekvéseket, amelyek a vallás mély és eredeti megértésére irányultak (Scheler, Stein). Másfelől az analitikus filozófia azon fejleményeit tekintjük át, amelyek a vallási nyelvhasználat (Wainwright, Wittgenstein), illetve a természeti teológia (Swinburne, Plantinga) kérdéseit vetették fel az analitikus filozófia módszertani keretei között. A két irányzat együttes tanulmányozásával lehetőség nyílik arra, hogy a vallásfilozófia klasszikus kérdéseit újszerű módon vessük fel.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Eliade, Mircea: A szent és a profán. A vallási lényegről. Budapest, Európa, 2009.
Leeuw, Gerardus van der: A vallás fenomenológiája. Budapest, Osiris, 2001.
Otto, Rudolf: A szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz. Budapest, Osiris, 1997.
Mezei Balázs: Zárójelbe tett Isten. Edmund Husserl és egy fenomenológiai prototeológia vázlata. Budapest, Osiris, 1997.
Scheler, Max: Vom Ewigen im Menschen. Leipzig, Der neue Geist, 1921.
Stein Edith: „Husserl fenomenológiája és Aquinói Szent Tamás filozófiája” in: Szalay Mátyás – Sárkány Péter (szerk.): Mi a fenomenológia? Szöveggyűjtemény a realista fenomenológiához. Budapest, Jel, 2009, 37-66.
Swinburne, Richard: Van Isten? Budapest, Kossuth, 1998.
Wittgenstein, Ludwig: Filozófiai vizsgálódások. Budapest, Atlantisz, 1998.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben, illetve irányzataiban.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
