Tantárgy adatlapja
A különféle vallások filmes reprezentációja már a filmtörténet kezdetétől megfigyelhető. Az alkotói igény érezhetően jelentős volt a témával kapcsolatban. A kereszténység mellett a buddhizmus, az iszlám, a hinduizmus és a judaizmus világszerte összesen több mint 5,5 milliárd ember vallása. A vallások direkt és indirekt ábrázolása mozgóképen kulturális, társadalmi beágyazottságuk révén természetszerűen jelenik meg. A Vallásköziség a filmtörténetben számtalan példán keresztül mutatja be a vallás megjelenését a mozgóképen. Az érintett alkotások között szerzői, műfaji filmek is találhatók, érdekes a sorozatokbeli reprezentáció is. Figyelemreméltó bizonyos filmkultúrák valláshoz való viszonya, mint a koreai, japán, iráni, mexikói, brazil, izraeli filmé. Számos európai hagyományban, a spanyol, olasz, orosz filmben jelentős a vallásosság megjelenése. A filmtörténeti példák mellett különösen fontosak a kortárs újhullámok, olyan nemzeti újhullámok, amelyek alkalmanként a korábbi felfogásoktól eltérő vallásos értelmezésekkel szolgálnak.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Schrader, Paul: A transzcendentális stílus a filmben. Francia Újhullám Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 9789638912213
Farkas György – Lázár Kovács Ákos: Hirosima gyermeke – Tanulmányok Sindó Kaneto filmművészetéről. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2017. ISBN 9789636938024
Carrera, Alessandro: Fellini’s Eternal Rome: Paganism and Christianity in the Films of Federico Fellini. Bloomsbury Academic, 2018. ISBN 9781474297615
Le Fanu, Mark: Believing in Film: Christianity and Classic European Cinema. I.B. Tauris, 2019. ISBN 9781788311441
Pak-Shiraz, Nacim: Shi'i Islam in Iranian Cinema: Religion and Spirituality in Film. Tauris Academic Studies, 2011. ISBN 1848855109
Petersen, Kristian: New Approaches to Islam in Film. Routledge, 2021. ISBN 9781351189156
Suh, Saron A.: Silver Screen Buddha: Buddhism in Asian and Western Film. Bloomsbury Academic, 2015. ISBN 9781441189257
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes arra, hogy kreatív módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre.
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
Képes eligazodni a vallások között, társadalmi distinkciókat megtenni.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
