Tantárgy adatlapja
A vallásszociológia előadás célja a vallás, mint társadalmi jelenség társadalomtudományi vizsgálatának hagyományával történő megismerkedés. A félév során mind a vallásszociológia klasszikus és újabb elméletei, mind az empirikus kutatás legfontosabb eredményei bemutatásra kerülnek.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bögre Zsuzsanna – Kamarás István (szerk.): Vallásszociológia, Budapest: Luther Kiadó, 2013. ISBN 9789633800300
Hamilton, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom. Elméleti és összehasonlító vallásszociológia, Budapest: AduPrint, 1998. ISBN 9638564776
Ajánlott irodalom:
Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme: Vallásszociológiai írások, Budapest: Gondolat, 1982, ISBN 9632807561
Émile Durkheim: A vallási élet elemi formái. Budapest: L'Harmattan, 2004. ISBN 9789639457164
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik.
Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
b) képességei
A min
dennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Kezeli és használja a társadalomtudományi adatbázisokat, a hagyományos és az elektronikus szakirodalmi forrásokat.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.
