Tantárgy adatlapja
Az előadások a vizuális kommunikáció kutatásának több lehetséges aspektusát tárgyalják. A percepció, vizuális észlelés emberi sajátosságait, a kognitív tudomány megközelítését látás és megismerés kapcsolatáról, szemiotika és vizualitás viszonyát, képek és jelek összefüggését, a képi retorika fogalmát, a vizuális alakzatok problémáját, a vizuális narráció, kép és elbeszélés problémakörét, a vizuális tartalomelemzési módszer használhatóságát, a pszichoanalízis, szubjektum, szexualitás, tudatalatti szerepét a vizuális élményben, a feminista megközelítés látványra vonatkozó következményeit, illetve a vizuális öröm fogalmát, valamint a kritikai kultúrakutatás és vizuális kommunikáció kölcsönhatásait. A félév végén helyet kap az összefoglalás: vagyis a módszerek, elméletek és tudományágak különbségei és vegyíthetősége, valamint párhuzamos használhatóságaik – mindezt a kultúra vonatkozásrendszereiben.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Heath, S.: Narratív tér. In: Vajdovich, Gy. (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Szöveggyűjtemény. Budapest: Palatinus, 2004. 119–182. ISBN 9789639487666
Gombrich, E. H.: Művészet és illúzió. A képi ábrázolás pszichológiája. Budapest: Gondolat, 1972. 171–298; 324–349. ISBN 963-9283-64-9
Williams, Raymond: Kultúra. A kultúra elemzése. In. Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, 1998. 28-41. ISBN 9633894069
Ajánlott irodalom:
Bán A.-Beke L. (szerk.): Fotóelméleti szöveggyűjtemény. Budapest: Enciklopédia, 1997. 161-202. ISBN 9789638477262.
Berger, A. A.: Seeing is Believing. An Introduction to Visual Communication. London: McGraw-Hill Humanities, 2007. ISBN 0073512028
Smith, Kenneth–Moriarty, Sandra–Barbatsis, Gretchen–Kenney, Keith: Handbook of Visual Communication. Theory, Methods and Media. Manwah, N.J.: Lawrence Erlbaum Associates, 2005. ISBN 0-8058-4178-4
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságait.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
b) képességei
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
Képes a változások kezelésére vonatkozó adaptáció koncepciójának kidolgozására, ennek munkatársaival és egyéb partnereivel való megvitatására és elfogadtatására.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az eredményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait,
Nő szakmai identitásának tudatossága, megalapozottságának mértéke, megszilárdul hivatástudata.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és elfogadó azokkal a felkérésekkel kapcsolatban, amelyek tudásának, ismereteinek, szakmai tapasztalatainak megosztására irányulnak.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
