Jubileumi könyvbemutató a Pázmány alapításának 30-dik évfordulóján

2022.12.15.



Az emberibb jövőért címet viselő kötet részben visszatekintés a nemzedéknyi időre, részben felvillantja a katolikus egyetem jövőbeli küldetését is.

Az eseményen többek között megjelent Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Szili-Darók Ildikó, a józsefvárosi önkormányzat alpolgármestere, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.



A katolikus egyetem részesedik a katolikus Egyház küldetéséből, a népeket Krisztushoz szabadon kötni akaró, vagyis az evangelizációval járó küzdelmeiből – kezdte köszöntő beszédét Kuminetz Géza rektor atya. „A maga módján és eszközeivel elsősorban a tudomány berkeiben használja a hívő értelem, valamint az értelmes hit támadó és védő fegyverzetét. Részese az Egyház sorsának, melynek mindig vannak induló, virágzó, vagy éppen hanyatló, netán elorozott intézményei.”

Ezt követően emlékeztetett a történelmi múltra, amikor a diktatórikus hatalom szinte teljesen felszámolta a katolikus szellemű felsőoktatást. „Az elmúlt századok és a ma szekularista törekvéseinek is ez a fő célja, elrabolni az Egyháztól a törvényesen megszerzett és kiépített intézményeit, nem engedvén azt, hogy az Egyház szabadon hallathassa hangját akár a tudományban, akár a közéletben, de lassan akár már a magánéletben is. Megszállottan hívén abban, hogy a vallásnak, különösen a kereszténységnek el kell tűnnie.”

Az Egyház tudatában van ennek, de a missziós parancsnak engedelmeskedve újra és újra építkezett, terjesztette a krisztusi elveket, ezzel őrizve, védve és tovább adva a hitet.

„Ma is erős és alattomos ideológiák uralják a közgondolkodást. Talán a hamis messianizmus közös bennük. Nemcsak türelmetlenek, hanem elutasítják a másként gondolkodást is.”

A továbbiakban a mai hamis ideológiák természetrajzát vázolta fel Kuminetz Géza. Szembeállította ezekkel azt a szellemi-lelki magatartást, amely türelmes, apellál az emberi értelemre és a tárgyilagos kutatásra.

A katolikus egyetemen értelmes párbeszéd folyik oktatók és hallgatók, illetve a világ tudós társadalma között. A katolikus tudós mindig tanulmányozza a katolikus és nem katolikus gondolkodók írásait, és várja, hogy más vallású, más világnézetű tudósok is előítéletmentesen olvassák a katolikusok írásait.

E magatartás nélkül nincs tárgyilagos tudomány, nincs érdemi párbeszéd, nincs béke sem a polgárok, sem a népek között.

„A katolicitás szelleme nem pusztán rítusok mechanikus követését, nem is ilyen-olyan vallási fórumon való fontoskodó megjelenést, hanem azt jelenti, hogy vezetőink és oktatóink rátaláltak arra a távlatra, látószögre, ahonnan a katolikus hit és a tudós értelem révén együtt és harmóniában látható a valóság teljessége.”

Katolikus tudósokra van szüksége az egyetemnek, akiknek a tudatát a vallásosság és a tudományosság – ez a két dimenzió – hasonló erővel, tisztasággal és nemességgel határozza meg. „Csakis ez a felfogás győzheti meg a hallgatóságot mindkét oldal fontosságáról, egymáshoz rendeltségéről, komplementaritásáról, mint az autentikus emberi élet élésének a lehetőségéről. Katolikus egyetemen ez a magatartás, ez a szellemi és egzisztenciális hozzáállás jelenti az evangelizációra való készséget, az egyetem küldetésének való megfelelést.”

A 30 éves múltra utalva megemlítette: az egyetem még mindig az indulás szakaszát éli, a pozitív hagyományok kialakulásához több időre van szükség. Rektor atya bízik abban, hogy az egyetemnek újabb és újabb harminc esztendők adatnak, „melyek meghozzák azt a virágzást, amelyet a látó szemek most még talán csak csírájában látnak”.



Erdő Péter bíboros, aki tevékeny részese volt az egyetem alapításának, hosszú ideig rektora, majd nagykancellárja, és ma is szívén viseli az egyetem sorsát, a rá jellemző jogi és történeti pontossággal idézte fel a diktatúra bukása után, a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok helyreállítását követően a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémiából kiindulva a négy karral és egy fakultási jogú intézettel (Kánonjogi Posztgraduális Intézet) működő egyetem történetét. Az emlékkönyvben olvasható tanulmányát további részletek felidézésével gazdagította.

„Visszaemlékezve az elmúlt harminc esztendőre, megújul bennünk a megrendültség és a hála érzése. Megrendültség és hála az isteni gondviselés iránt. Ezt éreztük azon az októberi estén is, amikor 1992-ben Pio Laghi bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának akkori prefektusa a budapesti Egyetemi-templomban bemutatta első tanévnyitó szentmisénket.”



Erdő Péter felidézte a Ménesi úti kezdeteket, ahol az Irgalmas Nővérek adtak helyet az induló Bölcsészettudományi Karnak, amely később Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karrá bővült. Majd a piliscsabai megtelepedést említette, az első idők küzdelmeit. A Jog- és Államtudományi Kar után a 2000-es évek elején megindult az Információs Technológiai és Bionikai Kar is, ezzel kiépült az egyetem jelenlegi struktúrája. A bíboros a jövőről szólva reményét fejezte ki, hogy belátható időn belül elkészül az egyetem több mai épületével szomszédos területen, a Magyar Rádió korábbi helyén az úgynevezett pesti campus, és ezzel minden kar és intézet végleges elhelyezést nyerhet a kor tudományos-kutató igényeinek megfelelő színvonalon, tekintettel a hallgatók igényeire is.



Komáromi László
, a JÁK dékánja mutatta be a kötetet, amely – Veres András nagykancellár köszöntő írását, Erdő Péter bíboros tanulmányát, a névadó Pázmány Péter életútjának ismertetését követően – az alapítás sorrendjében mutatja be az egyetem egyes karainak, tanszékeinek, intézeteinek életét. Képet nyújt az egyetem keretében működő Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont törekvéseiről, közli mai és korábbi hallgatók reflexióit, és ismerteti jó néhány neves professzor lexikoncikk-szerű életrajzát, akiknek munkássága gazdagította és máig meghatározza az adott tudományterületen folyó oktatást-kutatást. A közel száz szerzőt felvonultató kötet – emelte ki Komáromi László – történeti értékkel bír, és ez az értéke az idő múlásával egyre növekedni fog. Ezért is méltó a 30. évfordulóhoz a kötet megjelenése. 

Szöveg: PPKE Kommunikáció/Elmer István
Fotó: Magyar Kurír/Lambert Attila

Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe