Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a kínai történelem legfontosabb eseményeivel, folyamataival, fordulópontjaival, valamint a mai Kína történeti-kulturális gyökereivel. A kurzus során az alábbi témaköröket tekintjük át: Kína földrajzi adottságai. A kínai történelem kezdetei. A klasszikus korszak, a Zhou-kor történeti-társadalmi jellegzetességei. Az egységes császárság megteremtése, az első kínai birodalom (Qin- és Han-kor), a birodalomeszme megszületése. A széttagoltság korának fejleményei. Kína virágkora, a Tang-kor. A Song-kori mezőgazdasági és technikai forradalom. Kína és az idegen hódítók. A késő császárkor, a Ming- és a Qing-kor története. A külföldi behatolás és a császárság bukása. A köztársasági kor fejleményei. A Kínai Népköztársaság Mao alatt. A „reform és nyitás” korszaka. Kína Deng Xiaoping, Jiang Zemin, Hu Jintao és Xi Jinping alatt. A kurzust elvégzők képesek tájékozódni a kínai történelemben, ismerik a főbb korszakokat, személyeket, dinasztiákat és eseményeket, tisztában vannak azzal, hogy a mai Kína jellegzetességei történetileg miként alakultak ki, a mai jelenségek miként következnek a múltból, továbbá képesek az ázsiai térség nemzetközi fejleményeit történeti kontextusban értelmezni.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kínai történelem főbb korszakainak mélyebb, strukturális elemzése az ókortól napjainkig; a kínai államiság és birodalomeszme fejlődése; a politikai intézmények és ideológiai rendszerek változásai; gazdasági és társadalmi átalakulások hosszú távú trendjei; Kína és a külvilág kapcsolatának történeti alakulása; a modernizáció és globalizáció kínai sajátosságai; a történeti folyamatok hatása a kortárs Kína működésére.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Komplex történeti és társadalmi folyamatok elemzése; hosszú távú fejlődési mintázatok azonosítása; történeti és jelenkori jelenségek összekapcsolása; szakirodalom kritikai feldolgozása; összehasonlító és interdiszciplináris elemzés; önálló, szakmailag megalapozott következtetések levonása; a kínai fejlődés nemzetközi kontextusban való értelmezése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
EBREY, PATRICIA BUCKLEY: The Cambridge Illustrated History of China (Third Edition). Cambridge, Cambridge University Press, 2022. ISBN 9781009151443
JORDÁN GYULA: Kína története. Budapest, Aula, 1999. ISBN 963-9215-19-8
POLONYI PÉTER: Kína története. Budapest, Maecenas, 1994. ISBN 963-846-933-1
SALÁT GERGELY: A régi Kína története. Budapest, ELTE Konfuciusz Intézet, 2010. ISBN 9789632841328
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
MITTER, RANA: Modern China: A Very Short Introduction (Third Edition). Oxford, Oxford University Press, 2025. ISBN 9780198931102
DAWSON, RAYMOND: A kínai civilizáció világa. Budapest, Osiris, 2002. ISBN 9633893224
GERNET, JACQUES: Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén 1250-1276. Budapest, Gondolat, 1980. ISBN 9632807308
GERNET, JACQUES: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris, 2001. ISBN 9633891116
JORDÁN GYULA – TÁLAS BARNA: Kína a modernizáció útján a XIX–XX. században. Budapest, Napvilág, 2005. ISBN 9639350508
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy fejleszti a hallgatók képességét arra, hogy a kelet-ázsiai térség egyik meghatározó államának fejlődését komplex, történeti és társadalomtudományi keretben elemezzék . Hozzájárul a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok mélyebb megértéséhez, valamint azok előrejelzéséhez szükséges analitikus és szintetizáló készségek kialakításához. A kurzus erősíti az összehasonlító szemléletet és az önálló szakmai véleményalkotást, amelyek kulcsfontosságúak a régióval kapcsolatos magas szintű elemző munkában.
