Tantárgy adatlapja
A tanegység egy olyan konceptuális modellt igyekszik felvázolni, melynek alapján a hallgatók számára a nemzetközi kapcsolatok konkrét jelenségei egy – illetve több – átfogó rendszeren belül értelmezhetőkké válnak. A tantárgy a szakterület jelenleg általánosan elfogadott legfontosabb megközelítéseit és értékeléseit kívánja megismertetni a hallgatókkal: a pozitivista-racionalista elméletek mellett a posztpozitivista-reflektív elméletek is helyet kapnak a féléves előadás során. A tanegység célja, hogy a tárgyat teljesítő hallgatóknak pontos képük legyen a nemzetközi kapcsolatok konstruktivista, institucionalista, marxista és poszt-marxista elméleteiről éppúgy, mint az ún. „realista”, „kritikai”, illetve „liberális” iskolák teóriáiról. Követelmény továbbá, hogy a hallgató az elméletek pontos ismeretén túl a nemzetközi kapcsolatok főbb problémaköreinek (háború, béke, gyarmati kapcsolatok, befolyási övezetek kapcsolatai, blokkokon belüli és kívüli kapcsolatok, hegemónia, interdependencia, a hatalom stabilitása, a hatalom tranzíciója, függőség stb.) általános elméleti megközelítésére és azok megkülönböztetett alkalmazására is képes legyen.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Galló Béla: A túlélés tudománya: a nemzetközi politikai viszonyok vetélkedő elméletei. Helikon, Budapest, 2000. ISBN 0589000220545
Jackson Robert – Sorensen, Georg: International Relations. Theories and Approaches. Oxford University Press, Oxford, 2018. 7th ed. ISBN 9780198803577
Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Budapest, Teleki Alapítvány, 2003. ISBN 9638629169
Weber, Cynthia: International Relations Theory. A Critical Introduction. London, Taylor & Francis, 2004. 2nd ed. ISBN 9780415342070
Ajánlott irodal
om:
Aron, Raymond: Peace and War: A Theory of International Relations. London Routledge, 2003. ISBN 9780765805041
Baylis, John – Smith, Steve: The Globalization of World Politics. An introduction to International Relations. Oxford, Oxford University Press, 2005. 3rd ed. 45–161. oldal. 709–743. oldal. ISBN 978-0198739852
Burchill, Scott et al. (eds.): Theories of International Relations. London, Palgrave Macmillan, 2005. 3rd ed. ISBN 9781403948656
Morgenthau, Hans J.: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace. Brief Edition. New York, McGraw Hill Inc., 1993. 1–56. oldal, 113–133 oldal. ISBN 9780070433069
Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 9632812654
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri és a magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti és értelmezi a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a nemzetközi kapcsolatok elméletének legfontosabb paradigmáit, és tájékozott az egyes elméleti irányzatok közötti vitákkal kapcsolatban.
Ismeri az emberi jogi és kisebbségi jogi rezsimeket, valamint azok regionális rendszerét.
Ismeri a világ főbb civilizációinak, kultúrkörének és a nagy világvallásoknak a sajátosságait.
Ismeri a nemzetközi elemzések problémamegoldó technikáit.
Ismeri a nemzetközi kapcsolatok komplex rendszerét.
b) képességei
Képes a megszerzett interdiszciplináris ismeretek birtokában egy adott világpolitikai konfliktus és válság külpolitikai elemzésére.
Képes önálló elemző munka elvégzésére.
Képes a Kelet-Ázsiára vonatkozó folyamatok megértésére, előrejelzésére és formálására.
Képes szakmai-tudományos vitákban való részvételre.
Képes integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok és a külügyi elemzés területén.
lass="cs50126BB">c) attitűdje
Nyitott és befogadó szakterületének a legkülönfélébb nemzetközi kutatási eredményei iránt, és elkötelezett az általa hasznosnak ítélt új tudáselemek hazai megismertetése mellett.
Toleráns magatartású, a sajátjától eltérő véleményeket tiszteletben tartja.
Kritikus a vizsgált jelenségek és a megismert elméleti paradigmák vonatkozásában.
Módszertani tudatosság jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Rendelkezik a problémamegfogalmazás és az önálló ítéletalkotás képességével.
Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.
Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
