Tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása:

Klasszikus igazságszolgáltatás bemutatása, történeti áttekintés.

Igazságszolgáltatás biblikus háttere, törvény mint isteni rend, a tálió-elv (Lev 24,17-20) megismertetése.

A törvény tiszteletéről az igazságszolgáltatásról Izaiásnál az Igazságos Bíró személyében találkozhatunk (Iz 16,5). Megadni mindenkinek azt, ami jogos (ami a jussa), vagyis ami őt a törvény szerint megilleti. A méltányosság az irgalom az igazságosság általános szabályától való eltérésben jelenik meg.

A ’megváltás koraként’ definiálja a jogirodalom azt az időszakot, mely a vérbosszú gyakorlatát követően kialakult. Ennek az eszmének következtében a sértést okozó személy a sértett illetve a megsértett közösség bosszújának kiváltása érdekében elégtételt adhatott.

A klasszikus igazságszolgáltatás alapvetően a múltba tekint, és azt vizsgálja, hogy mi történt. Az eljárás a tények rekonstruálására törekszik és ezáltal feleket kívülre helyezi, a jogellenes magatartásra összpontosít és nem a személyre. A resztoratív, (helyreállító) szemlélet esetében, mint a mediációban, egy másik nézőpontot ismerhetünk meg.

A képzés része a jóvátétel és elégtétel fogalmának elkülönítése a kártérítéstől és sérelemdíjtól. Az elégtétel (satisfactio) mint teológiai- a jóvátételi mint büntetőjogi fogalom elemzése.

Természetjogi megközelítés. Eljárási elvek, szabályok, elméletek iskolák ismertetése. Jogszabályi hierarchia, alkotmányjogi elvek, értékek. Alternatív lehetőségek a nemzetközi és magyar jogrendszerekben és jogágakban.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

1.    Görgényi Ilona: Kártalanítás vagy jóvátétel. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények, 1993/48.

2.    Villám Péter: A büntetőeljárás alternatíváinak teológiai megalapozottsága, Büntető- és eljárásjogi szabályok a szentírás normarendszerének és a keresztény teológia alapelveinek összehasonlításában, PPKE JAK Budapest, 2020.

3.    Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévai Miklós (Szerk.): Kriminológia, Wolters Lkuwer, Budapest, 2016.

4.    Nagy Ferenc: Jóvátétel - mint a konfliktusfeloldó büntető igazságszolgáltatás egyik formája. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények 1993/48.

5.    Görgényi Ilona: Kártalanítás vagy jóvátétel. Magyar Kriminológiai Társaság, Kriminológiai Közlemények, 1993/48.

6.    Fézer Tamás: A nem vagyoni (erkölcsi) sérelmek megítélése a polgári jogban. HVG-ORAC, Budapest, 2011.

7.    Illés Ivett Dr.: A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható elterelési lehetőségekről, és kiszabható speciális magatartási szabályokról. Budapest, Kapocs, 2010/2.

8.    Európa Tanács R(99) 19. Miniszteri ajánlása a mediáció alkalmazásáról büntetőjogi ügyekben. 1999.

9.    Európai Unió Tanácsának kerethatározata a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról szóló 2001/220/IB határozat

10.    Emberi Jogok Európai Egyezménye

11.    Magyarország alaptörvénye

12.    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

13.    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabá

lysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény,

14.    A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény

15.    A közvetítői tevékenységről szóló 2002. e´vi LV. to¨rve´ny,

16.    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,

17.    Az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény,

18.    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény,

20.    A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény,

21.    Órai jegyzetek.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek

style="font-family:'PT Sans';font-size:10pt;font-style:italic;">(tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása - megszerzett tárgyi ismeretek alkalmazása, fogalmak pontos meghatározása és azok szakmai elkülönítése, jogérzék.

b)    képességei - probléma- felismerés és megoldás, konfliktusok orvoslása, jó kommunikáció, konszenzuskeresés, irányítás, támogató attitűd