Tantárgy adatlapja
A szeminárium bevezetés a líraelemzésbe. Célja a képzés rendszerében kettős: egyrészt viszonylag kis terjedelmű szövegbázis (elsősorban 18-20. századi versek) alapján alkalmat nyújt a líraelemzésre, amellyel a tapasztalatok szerint a hallgatók a legnehezebben tudnak megbirkózni tanulmányaik során. Másrészt ennek során a hallgatók megismerik a német nyelvű terminológiát, a fontosabb lírai műfajokat, versformákat, retorikai alakzatokat, a német hangsúlyos verselést illetve a verselemzés módszereit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bohnen, Klaus: Deutsche Gedichte des 18. Jahrhunderts. Stuttgart: Reclam, 2000.
Holznagel, Franz-Josef [u.a.]: Geschichte der deutschen Lyrik. Stuttgart: Reclam, 2004.
Moennighoff, Burkhard: Metrik. Stuttgart: Reclam, 2004.
Szász, Ferenc (Hg.): Deutschsprachige Gedichte. Dichtungsgeschichtliche Anthologie. [Germanistica Albensia] Székesfehérvár: Kodolányi, 1999.
Ajánlott irodalom:
Asmuth, Bernhard: Aspekte der Lyrik. Opladen: Westdeutscher, 1981.
Breuer, Dieter: Deutsche Metrik und Versgeschichte. München: Fink, 1994.
Burdorf, Dieter: Einführung in die Gedichtanalyse. Stuttgart/Weimar: Metzler, 1995.
Frank, Horst Joachim: Wie interpretiere ich ein Gedicht? Stuttgart: Reclam, 1991.
Knörrich, Otto: Lexikon lyrischer Formen. Stuttgart: Kröner, 2., überarb. Aufl., 2005.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Ismeri a szakiránynak megfelelő nyelvű kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait.
Átlátja a szakiránynak megfelelő nyelvű szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.
Ismeri a szak egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) szakiránynak megfelelő nyelvű szakkifejezéseit.
b) képesség
Képes műfajilag sokszínű, a szakiránynak megfelelő nyelvű szövegek és kulturális jelenségek értelmezésére.
Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
c) attitűd
Elkötelezett a szakiránynak megfelelő nyelv és kultúra megismertetése iránt, törekszik megszerzett tudása kreatív felhasználására.
Nyitott a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetősége irányába.
d) autonómia és felelősség
A germanisztika területén szerzett
ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a germanisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre törekszik.
