A főkollégium célja ismertetni, rendszerezni, adott esetekben elmélyíteni a hallgatók számára a 10-11. századi, régészeti településkutatás eredményeit. Az elsajátítandó ismeretanyag pontos körbehatárolása érdekében a kurzus első felének hangsúlyos kérdése a keltezés lesz. Utána pedig a főkollégium egyes résztémák, illetve lelőhely-típusok szerinti sorrendben tekinti át az ismeretanyagot. A kezdő lépést az egyes településtípusok (azaz falusias jellegű, illetve szállásszerű települések) áttekintése jelenti, amelyet az igazgatási központok régészeti elemzésének az ismertetése fog követni. A félév végén kitekintést adunk a szomszédos államok korai Árpád-kori, azaz 10-11. századi régészeti kutatásairól is.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Takács Miklós: Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Szerk.: Benkő E. – Kovács Gy. MTA Régészeti Intézet, Budapest, 2010. (pp. 1?67.) ISBN 978-963-7391-96-5

Takács Miklós: A honfoglalás kor és a településrégészet. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Szerk: Sudár B – Szentpéteri J. – Petkes Zs. – Lezsák G. – Zsidai Zs. Budapest 2014. (pp. 137 – 149.) ISBN 978-963-9627-87-1

Takács Miklós: Die Chronologie der Siedlungen und besonders der Siedlungskeramik des Karpatenbeckens des 8.-11. Jahrhunderts. In: Die Archäologie der frühen Ungarn. Choronologie, Technologie und Methodik. Ed: Bendeguz. Tobias. Mainz 2012, (pp. 145 – 166.) ISBN978-3-88467-205-1

Takács Miklós: A Kárpát-medence 10 – 11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól – másodszor. In: Tempora Obscura 3. Szerk.: Liska András – Szatmári Imre, Békéscsaba 2012. (pp. 405 – 500.)

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Jó ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

Tisztában van az új megközelítésekkel és az azokkal kapcsolatos tudományos vitákkal.

Bővíti ismereteit a honfoglalás és államlapítás-kori településrégészet tárgyában.

Ismereteket szerez a korai Árpád-kor anyagi kultúrájáról a szállásszerű illetve faluszerű településektől kezdve az igazgatási központokig.

b) képességei

Képes önállóan, vagy egy kutatócsoport tagjaként a felderített, vagy feltárt régészeti jelenség és leletanyag tudományos feldolgozására.

Képes a saját terep- és múzeumi munkából, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk birtokában új tudományos eredmények elérésére.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.

Önállóan és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket, képes együttműködni természettudósokkal, illetve ilyen specialistaként képes módszereit a régészet igényeinek és kérdésfeltevéseinek megfelelően alakítani.

Képesítést szerez a honfoglalás és államlapítás kori települési lelőhelyek, illetve leletek terepi felismeréséhez.

Meg fogja tudni különböztetni egymástól az egyes korabeli település- illetve lakóhely-típusokat.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.