A kora gyermekkori intervenció elvi keretei, nemzetközi és hazai értelmezése. Történeti megközelítés. A kora gyermekkori intervenció prioritása, a gyermek, a család és a társadalom szintjén megfogalmazható hatások. A kora gyermekkori intervenciós elmélet és gyakorlat nemzetközi szintű megközelítése. Rendszerszintű értelmezés, szabályozási, finanszírozási környezet. Ellátásbeli egyenlőtlenségek. A kora gyermekkori fejlődésmenet. A fejlődési zavarok szűrése, felismerése. Az állapot-megismerés és diagnosztika folyamata, a beavatkozások tervezése. A családról, a szülőkről, a gyermek-szülő-szakember háromszögről.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Heckman J. J. – Masterov, D. V. (2007): The productivity argument for investing in young children. Working Paper 13016, National Bureau of Economic Research. 1050 Massachusetts Avenue Cambridge, MA 02138, April 2007.

Kereki Judit (2010): A fogyatékosság és az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei a korai életszakaszban. In: Kolosi Tamás-Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest, p. 348-371.

Kereki Judit (2017): Utak: A kora gyermekkori intervenció rendszerszintű megközelítése

Budapest: ELTE Eötvös Kiadó; ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.

Kereki Judit, Tóth Anikó (szerk.) (2019): Lépések I-II. Módszertani kézikönyv. Budapest, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.

Tar Judit (2017): A megfigyelés szerepe a családokkal való kapcsolatfelvétel során. In: Hámori Eszter (szerk.): Team Around the Child.  Humanitas Alapítvány, Budapest, 106-116.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és probléma megoldási módszereit.

Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, rendszerbe tudja foglalni a multi- és interkulturális pedagógia nemzetközi megközelítéseit.

b) képességei

Képes önálló szempontok szerint szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására.

Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.

A lehetőségek és korlátok figyelembe vételével képes az intézmény szervezeti működésének kritikai elemzésére.

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, ehhez alkotó módon alkalmazza a web-es információszerzési technikákat.

  Képes egy idegen nyelven magas szintű szakmai szövegértelmezésre és alapszintű szakmai     kommunikációra.

Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban,    szakmai   kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni.

   Képes pályázatokat önállóan kezdeményezni, tervezni, lebonyolítani, értékelni.

Képes szakmai közösséget építeni.

c) attitűdje

Kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.

d) autonómiája és felelőssége

    Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és   vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.