A közép-európai tradíciót igen jelentős mértékben meghatározza a nemzettudat kialakulása, a nemzetté válás folyamata, hiszen térségünkben az irodalom, a képzőművészet, a színház és a zene is jellegzetes módon a politikai eszmékkel (nemzeti emancipáció, szabadságvágy, önálló politikai intézményrendszer stb.) párhuzamosan fejlődött. Az előadás a régió kultúráit a 19. századi eszmei és művészeti áramlatok összefüggéseiben vizsgálja. Megmutatja, hogy miképpen és mikor kapcsolódnak az európai romantikához, milyen sajátosságokat mutatnak az egyes nemzeti mozgalmak, milyen a szerepet kap a nemzeti irodalom, a történelmi hagyomány és a folklór felfedezése a nemzeti kultúrák fejlődésében. Áttekintést ad a 19. századi modernizáció és urbanizáció szerepéről, a térség eltérő állami keretben, eltérő történelmi, gazdasági, kulturális környezetben működő, meghatározó szerepet játszó városainak  (Budapest, Bécs, Prága, Krakkó, Lemberg, Varsó, Gdańsk, Vilna, Fiume) egykori mindennapjairól, ezáltal közel hozva és érzékletessé téve a régió múltjának heterogeneitását.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

BOJTÁR Endre, „Hazát és népet álmodánk…” A felvilágosodás és a romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban, Budapest, Typotex, 2008.

 Maria Janion, A romantikus paradigma alkonya, Magyar Lettre, 1997. ősz.

Giuseppe COCCHIARA,  Az európai folklór története, Budapest, Gondolat, 1962.

Nemzeti romantika és európai identitás: tanulmányok a romantikáról, Szerk. CSÉVE Anna,

Budapest, PIM, 1999.