A tanegység célja, hogy betekintést adjon a nyelvi jelenségek kulturális beágyazottságába (többek között) a német nyelv kulturális sokszínűségének elemzésével. Ezzel tudatosítja a hallgatóban, hogy a nyelvi jelenségek és megnyilvánulások nem elszigetelt és absztrakt módon elemzendő dolgok, hanem változásnak kitett és sokváltozós környezetben megvalósuló megnyilvánulások. Tágítja a hallgató látókörét azzal, hogy a nyelv, a kultúra és a társadalom összefüggéseit elemzi, így készítve fel őt a sikeres és hatékony kommunikációra.

A kurzus tematikája a következő témaköröket foglalja magában:

A nyelv, a kommunikáció és a kultúra összefüggései (a nyelvek rétegződése, kommunikációs közegek)

Kultúra modellek összehasonlítása

Interkulturális nonverbális, paraverbális és verbális kommunikáció – félreértések forrásai

Interkulturális pragmatika

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

Kötelező irodalom:

Broszinsky-Schwabe, Edith, Interkulturelle Kommunikation. Missverständnisse und Verständigung.Wiesbaden, Verlag für Sozialwissenschaften, 2010, ISBN 978-3-531-17174-6

Földes, Csaba, Interkulturelle Kommunikation:Positionen zu Forschungsfragen, Methoden und Perspektiven. Universitätsverlag Veszprém, Wien, Praesens Verlag, 2007 (Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis, Suppl.; 7), ISBN 978-963-9696-10-5

Heringer, Hans Jürgen, Interkulturelle Kommunikatin. Stuttgart, J.B. Metzler, 2012, ISBEN 978-3-476-02436-7

Lyons, John, Die Sprache, München, Beck, 1992, ISBN 3-406-36676-7

Maletzke, Gerhard, Interkulturelle Kommunikation, Opladen: Westdeutscher Verlag, 1996, ISBN 3-531-12817-5

Wierlacher, Alois, Bogner, Andrea (Hsg.), Handbuch Interkulturelle Germanistik. Stuttgart, J.B. Metzler Verlag, ISBN 978-3-476-05010-6

Ajánlott irodalom:

Barbour, Stephen, Stephenson, Patrick, Variation im Deutschen, Berlin, New York, Walter de

Gruyter, 1998, ISBN 3-11-014581-2

Foley, William A., Anthropological linguistics: an introduction, Oxford, Blackwell, 1997, ISBN 978-0-6311-5122-7

Senft, Gunter, Völkerkunde und Linguistik – Ein Plädoyer für interdisziplinäre Kooperation, In: Zeitschrift Für Germanistische Linguistik, vol. 34, no. 1-2, 2006, pp. 87-104.

Eco, Umberto, Die Suche nach der vollkommenen Sprache, Heidelberg, Beck, 1995, ISBN 3-406-37888-9

a) tudása

Érti és átlátja a német nyelvészeti, irodalmi és kultúratudományi jelenségek összetett vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait az interkulturalitás vizsgálatakor.

Ismeri a német nyelv és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.

b) képességei

Interkulturális kommunikatív kompetenciák birtokában képes a kultúrák közötti közvetítésre.

Képes a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes német nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

Értelmezi a szakterületének megfelelő nyelvű kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát.

Képes műfajilag sokszínű, a szakiránynak megfelelő nyelvű szövegek és kulturális jelenségek értelmezésére.

c) attitűdje

Igénye van a kultúrák sokszínűségének megismerésére.

Nagyfokú motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a német nyelvet, irodalmat és kultúrát illetően.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.

d) autonómiája és felelőssége

Nyitott a német nyelv pluricentrikus kulturális hátterére.

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Értelmezi a különböző kultúrákban megjelenő kulturális és nyelvi jelenségeket.

Tanulmányai során figyelembe veszi a német nyelvhez kapcsolódó kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.