A tanegység célja, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek a résztvevő csecsemőmegfigyelés módszerében, és elsajátítsák a résztvevő csecsemő-megfigyelés klasszikus technikájának alapelveit.

A félév során két családnál kell szisztematikus csecsemőmegfigyelést végezniük (15 óra otthoni munka), amelynek anyaga a gyakorlati órán kerül megbeszélésre.

Az elsajátítandó ismeretanyag: (1) az egészséges csecsemő különféle fejlődési területeinek megfigyelése (2) a szülő-csecsemő kapcsolat sajátosságai különféle kontextusokban (3) a megfigyelői szerep a családi környezetben (4) a családdal való kommunikáció sajátos helyzetei és ezek kezelése (5) a tapasztalati tanulás elemei: megfigyelés, önreflexió, jegyzőkönyvkészítés, megfigyelések feldolgozása. (6) a megfigyelések videóra rögzítésének alapelvei (7) a videóra rögzített események feldolgozása.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező olvasmányok:

1. Rajnik M. (2010): A csecsemőmegfigyelés szerep a pszichoterápiákban. In Hámori E. (szerk.): Kutatás és terápia metszéspontjai – a várandósságtól a felnőttkorig. PPKE BTK. Piliscsaba.

2. Adrigán, E., Békési, B., Campos J. A., Hódi, Á., Rajnik, M. (2014.): Küszöbperspektíva. A csecsemőmegfigyelés haszna a terápiás munkában I. II. Pszichoterápia XXIII. év. 2. sz.

Ajánlott olvasmányok:

1. Bick, E. (1964) Notes on infant observation in psycho-analytic trainig. The International Journal of Psychoanalysis, 45: 558-66.

2. Waddell, M. (2006) Infant observation in Britain: The Tavistock approach. The International Journal of  Psychoanalysis 2006. 87. 1103-20.

3. Winnicott, D. W.  Csecsemők megfigyelése kötött helyzetben In Péley, B. (szerk.): A kapcsolatban bontakozó lélek. 2004. ÚMK Budapest, 45-59.

4. Halász, A. (1999) A csecsemő-megfigyelés terápia-elmélete és hatása a pszichoanalízisre. In.:

Lust I. (szerk.) Pszichoanalízis és kultúra. Animula, Budapest, 1999.