A kurzusoknak két célja van: a hallgató ismerje meg az antik filozófia főbb vonásait, a Thálésztól Prokloszig terjedő korszak mérvadó képviselőit és nézeteiket. A tárgyalandó időszak tehát a késő antikvitás utolsó pogány filozófusaiig terjed. Másrészt alaposabb betekintést nyerjen egy választott szerző, vagy iskola által képviselt elméletek valamelyikébe. Az előadások egy adott részterületre koncentrálnak (pl. antik etika), egy problémakör elemzésén keresztül kívánják megmutatni a témakör terminológiáját, argumentumait, azok használatát és történeti kontextusát, valamint ennek alapján rekonstruálni az ezekből felépülő elméletet. Ennek során kísérlet történik arra, hogy a hallgató összefüggő képet kapjon az adott elméletekről, valamint felfigyeljen a nyitva maradt problémákra.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M.: A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 1998, 725 o.

Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia. Budapest, Osiris, 1997, 344 o.

Ross, Sir David: Arisztotelész. Budapest, Osiris, 1996, 395 o.

Szlezák, T. A.: Hogyan olvassuk Platónt. Budapest, Atlantisz, 2000., 185 o.

Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest, Osiris, 2002, 286 o.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben, illetve irányzataiban.

b) képességei

Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.