Tantárgy adatlapja
A tanegység célja, hogy bemutassa az ontogenetikus fejlődésmenet során fellépő - a fogantatástól a megszületésig, ill. kisiskolás korig - az idegrendszer károsodását, eltérő fejlődését kialakító folyamatokat, a genetikai, ill. a környezeti károsító hatások tüneteit és következményeit, formálja a hallgatók szemléletét az oki gondolkodás irányába (a tünetekben gondolkodás helyett).
Ismertetésre kerül az organikus éretlenség problémaköre, a szenzoros rendszerek működési eltéréseinek jelentősége és hatása az érési folyamatokra, a feldolgozás eltérő működése; a gyakolati munkában szükséges szenzoros kérdőív felépítése.
A hallgatók megtanulják az eltérő fejlődésmenetre utaló motoros, pszichés, kognitív és szociális tüneteket életkori csoportonként.
Bemutatásra kerülnek a tünetek csökkentését célzó korai (oki) szenzomotoros és prekognitív/kognitív terápiák a hallgatók speciális ismereteinek, ill. tájékozottságának javítására.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Berényi M., Katona F. Fejlődésneurológia, Medicina, Budapest, 2014. ISBN 9789632263311
Katona F. az öntudat újraébredése. Medicina, Budapest, 2001. ISBN 9632424220
Racsmány M. A fejlődés zavarai és vizsgáló módszerei. Akadémiai, Budapest, 2007. ISBN 9789630583985
Ajánlott irodalom:
Goddard Blyth, S. Reflexek, tanulás és viselkedés – Betekintés a gyermeki elmébe – A tanulási és a magatartási problémák nem-invazív megoldása. Medicina, Budapest, 2009. ISBN 963 226 071 6
Büki Gy., Gallai M., Paksy L. A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában 2. módszertani levél, OGYEI 2004.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.
Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia és társtudományok szakirodalmában.
Részletes ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.
A fejlődés- és klinikai gyermekpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.
b) képességei
Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.
Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.
Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.
Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.
c) attitűdje
Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.
Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.
Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.
Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.
