Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Bevezetés a politikai rendszerelemzésbe című kurzus metodológiai és elméleti alapvetéseire építve a létező demokráciák sajátos gyakorlataira fókuszálunk ebben a kurzus során. A félév alapvetően esettanulmányokra épül, amelyek során a vizsgált országok intézményi berendezkedését, politikai kultúráját, érdekartikulációs és érdekaggregációs csatornáit, döntéshozatali folyamatait járjuk körbe. A strukturális-funkcionalista paradigam korlátait az aktorcentrikus institucionalizmus segítségével próbáljuk meg meghaladni, hangsúlyozva politikai szereplők viselkedésmódjának, politikai kultúrájának jelentőségét. A lehetséges kritikák ellenére az elemzések egységének a nemzetállamokat tesszük meg, mivel alapképzési szinten a hallgatók számára ez tűnik a legadekvátabb eljárásnak. A következő országok állnak az érdeklődés középpontjában: Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Egyesült Államok, Svájc, Belgium és Hollandia, Lengyelország, Románia, Spanyolország és Olaszország.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A politikatudományok elmúlt 30 évének fejlődése, a Magyarországgal regionális összefüggésben vagy szomszédságban lévő államok politikai berendezkedései, Közép-Kelet-Európa és a Balkán legújabbkori politikatörténete
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A politológia, mint szakma sajátos ismeretei, alapvető elemzői szókészlet és zsóhasználat elsajátítása, vitaképesség, érvelőkészség, politikai elemzés és hiteles tájékozódás módjai, a politikatudományok sajátosan Közép-Európára fókuszáló megközelítései
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ALMOND, Gabriel A.(szerk.), Összehasonlító politológia, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 963-379-560-5
CHRONOWSKI Dóra, DRINÓCZI Tímea (szerk.), Európai kormányformák rendszertana, Budapest, HVG-ORAC, 2007. ISBN 978-963-258-004-3
SARTORI, Giovanni, Összehasonlító alkotmánymérnökség: a kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. ISBN 963-05-8029-2
Hague, Rod et al. Összehasonlító kormányzattan és politikatudomány, Ludovika, 2021
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
GOODIN, Robert Edward, KLINGELMANN, Hans-Dieter, A politikatudomány új kézikönyve, Budapest, Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-522-7
TRÓCSÁNYI László, BADÓ Attila (szerk.), Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, KJK Kerszöv, 2005. ISBN 963-224-841-4
FÁBIÁN György, KOVÁCS László Imre, Parlamenti választások az Európai Unió országaiban, Budapest, Osiris kiadó, 2004. ISBN 963-389-645-2
FÁBIÁN György (szerk.), Választási rendszerek, Budapest, Osiris Kiadó, 1997. ISBN 963-37-9321-1
SARTORI, Giovanni, Demokrácia, Budapest, Osiris Kiadó, 1999. ISBN 963-379-539-7
LIJPHART, Demokráciák, Politikatudományi tanulmányok, Dabas Nyomda, 1989.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tárgy szervezesen illeszkedik, sőt egyik alapvető elemét adja a politikatudományi képzettségnek, hiszen az országismereti lexikális tudás kibővítése teszi a hallgató számára egy olyan regionális ismeretanyagot, amely segítségével különböző, a régióval foglalkozó állami és piaci szervezetek életébe is bekapcsolódhat. A kurzus emellett külön figyelmet fordít a fontosabb politikatudományi paradigmák kritikáira is, így a hallgatóban egy komplex, összetett és árnyalt kép alakul ki szakmája főbb álláspontjairól és törésvonalairól.
A tárgy diskurzív szemlélete elősegíti a hallgatók prezentációs és retorikai képességeinek fejlődését, így tudománykommunikációs és munkaerőpiaci előnyökkel egyformán szolgál.
