Tantárgy adatlapja
Szélsőséges vélemények az Egyesült Államokban
A
Brandenburg kontra Ohio döntés és annak határai
Oktatás
célja:
Az oktatás
célja (a KKK 7.1.1. és 8.1.1. pontjában
foglalt elemekre is kitérve):
Azon
hallgatók, akik teljesítik a kurzust a következő tudásanyaggal gazdagodnak:
• Tapasztalatot
szereznek az amerikai bírósági döntések megértésével kapcsolatban;
• Megérthetik,
hogyan változott az Egyesült Államok Első Alkotmánykiegészítésének doktrínája
az évek során;
• Megérthetik az
Egyesült Államok szólásszabadság doktrínáinak egyes részterületeit (beleértve a
zászlóégetést, a maszkviselést és a terrorizmus anyagi támogatását);
• Segíthet
összehasonlító perspektívába helyezni az amerikai szólásszabadság
“abszolutizmusát”;
• Ösztönözheti az angol
nyelvű diskurzusokat összetett, érzelmekkel terhelt kérdésekről;
•
Felkeltheti az érdeklődést a szélsőséges vélemények további kutatása és
tanulmányozása iránt.
Tantárgy
tartalma:
A kurzus a
Brandenburg kontra Ohio ügy „közvetlenül fenyegető erőszakra uszítás”-tesztjét,
annak számos doktrínális területen történő alkalmazását, valamint a teszt
maszkok viselésének és a terrorizmus anyagi támogatásának kérdésében történő
alkalmazásának korlátjait vizsgálja.
A kurzus során a
következő általános témák merülnek fel, hozzávetőlegesen ilyen sorrendben:
1. Bevezetés; a
Brandenburg kontra Ohio (1969) teszt és annak alkalmazása gyűlöletbeszéddel
kapcsolatos esetekre
2. A Brandenburg
előtti korszak; antikommunizmus és véleménynyilvánítás; Gitlow kontra New York
(1925); és Whitney kontra Kalifornia (1927) (a párhuzamos és a
különvéleményekkel együtt)
3. Zászlóégetés;
Texas kontra Johnson (1989); összehasonlítás a szimbólumokat érintő Európai és
Magyar esetekkel
4. Sértő beszéd;
online beszéd; jogorvoslati tortok; Snyder v. Phelps (2011)
5. A
véleménynyilvánítás szankcionálásának alternatívái - ideértve a gyűlöletbeszéd
elítélését és az ellenbeszédet; Nadine Strossen tanulmánya; órai vita a
Brandenburg értékéről
6. Maszk-tilalmak -
1990-es évek korai esetei – Egyesült Államok kontra Miller (Ga. 1990) (Georgia
maszk-tilalmának helybenhagyása, de a megfélemlítési szándék-kritérium
hozzáadása); Robinson kontra Egyesült Államok (1980) (Florida maszk-tilalmának
érvénytelenítése annak homályossága okán)
7. Maszk-tilalmak -
későbbi esetek (2000 után) - A Church of the American Knights of the Ku Klux
Klan kontra Kerik (2d Cr. 2004.) (a maszk viselése nem fonódik össze az
anonimitás vagy a szimbolikus beszéd jogával); Gates kontra Khokhar (11. cir.
2018) (Georgia maszk-tilalmának fenntartása a rendőri erőszak elleni
tüntetésen).
8. A terr
orizmus
anyagi támogatásával kapcsolatos törvények - alkotmányosság; Holder kontra
Humanitarian Law Project (2010)
9. A terrorizmus
anyagi támogatásával kapcsolatos törvények - ítéletek - Egyesült Államok kontra
Al Haggagi (N. D. Cal. 2019)
10. A
terrorizmusról szóló törvények kiterjesztése a környezeti aktivizmusra; órai
vita Brandenburg jövőjéről
(A pontos témák és
azok sorrendje a későbbiekben változhat.)
Számonkérési
és értékelési rendszere:
A hallgatók
értékelése az Egyesült Államok jogi iskolai rendszerében uralkodó módszer
szerint fog zajlani. Az osztályzatok kiosztása a megszerzett pontok alapján
történik az alábbiak szerint:
• Záró írásbeli
házi vizsga (az összes pont 50%-a);
• Két rövid
beadandó dolgozat (egyenként 2-3 oldal) - (egyenként 15%, vagy az összes pont
30%-a);
• A kurzuson való
szóbeli aktivitás és részvétel (az összes pont 15%-a);
• A kurzuson való
jelenlét és részvétel (az összes pont 20%-a).
(A pontfelosztás
változhat, de a fentiekhez hasonló struktúrát követ.)
Így egyetlen
pontkategória sem feltétlenül szükséges. Az a hallgató, aki nem ír beadandó
dolgozatokat, szükségszerűen feláldozza a pontok 30% -át, de még versenyezhet a
pontok fennmaradó 70%-áért.
A kurzuson
való jelenlét és részvétel együttesen a pontok 20%-át éri. Ennél azonban
fontosabbak, mert az órákon részt vevő hallgatók az évközi feladatokon és a
lezáró vizsgán is jobban teljesítenek.
Irodalom:
A kötelező
tananyagok elektronikus formában állnak majd a hallgatók rendelkezésére. A
hallgatóknak nem kell megvásárolniuk ezeket az anyagokat. Az anyagok a
következőkből állnak:
• Nyilvánosan
elérhető amerikai esetek, jogszabályok és egyéb állami anyagok;
• Tudományos
kommentárok, tanulmányok;
• Oktató által generált
vázlatok, PPT diák és összefoglalók.
A
hallgatóknak várhatóan 25 és 40 oldal közötti angol nyelvű olvasmányt kell
elolvasniuk minden órára.
