Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja az alapképzés során megszerzett generatív mondattani ismeretek elmélyítése, illetve bővítése. Mivel a korábbi kurzus kizárólag az egyszerű mondatok generatív szempontú elemzésére összpontosít, itt nyílik lehetőség az alá-, illetve mellérendelő összetett mondatok és az igeneves kifejezések szerkezetének tárgyalására, valamint a mondatátszövődés jelenségének vizsgálatára. Ezzel összefüggésben tanulmányozzuk a mondatok időszerkezetét és aspektusát is. A kurzus témája lesz emellett az is, hogy miként ad számot ez a nyelvelméleti keret a különféle névmástípusok viselkedéséről. Az ezt magyarázó kötéselveket magyar, illetve angol nyelvű példák mentén vesszük sorra.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bánréti Zoltán: A mellérendelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 715–796. ISBN 963 05 6877 2
É. Kiss Katalin: Mondattan. In: É. Kiss Katalin – Siptár Péter – Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris. 2003. 114–185. ISBN 963 389 521 9
É. Kiss Katalin – Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 21–79. ISBN 963 05 6877 2
Kenesei István: Az alárendelt mondatok szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 529–714. ISBN 963 05 6877 2
Kiefer Ferenc: Az aspektus és a mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 797-886. ISBN 963 05 6877 2
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Megismeri a generatív nyelvleírás mondattani elemzési gyakorlatát, s ezáltal a magyar összetett mondat elemzésének további lehetőségeit.
b) képességei
Képes meglátni a különbséget az alany-prominencia és a topik-prominencia között.
Jobban látja a nyelvek strukturális különbségeit.
