A kurzus célja, hogy általános rálátást nyújtson az arab országok evolúciójára, szociális és politikai jellegzetességeire, valamint a legmeghatározóbb konfliktusokra, eseményekre, amik formálták a 20. század történelmét, valamint a 21. századba való átmenetet.

A kurzus a következő témákat fogja tartalmazni

-          Az arab világ alakulása a 20. században: Európa által való gyarmatosítás, mandátumrendszer és az arab országok függetlensége.

-          Az arab világ etnikai csoportjai, vallásai, kisebbségei és konfliktusai.

-          Az arab-izraeli konfliktus: Izrael megalapítása és konfliktusok az arab liga-, valamint minden szomszédos ország bevonásával.

-          Olaj, olajjal keresett dollár és politika a Perzsa-öböl térségében.

-          Különböző perzsa-öbölben zajló háborúk háttere. Az arab országok általános áttekintése, legfőbb geopolitikai jellegzetességei a 20. század végéig, valamint fejlődés és átmenet a 21. századba.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kamrava, Mehran (2005), The Modern Middle East: A Political History since the First World War, University of California Press. 

NATO Defense College Foundation (2016). Arab geopolitics in turmoil Perceptions, unknowns and policies. Conference held in Rome, 25-26 February, 2016.
 

Al-Moqdad, M. (2015). Arab Geopolitical Constituents and the Impact of International Strategic Plans. International Journal of Humanities and Social Science [online] Vol. 5, No. 7(1); July 2015

Spanish Institute of Strategic Studies (2016). Geopolitical overview 2015. Spanish Ministry of defense. ISBN: 978-84-9091-180-8

Kamrava, M. (2005). The Modern Middle East. University of California Press, Ltd. London, England

Tanaka, K. (2016). Middle East, Energy, and Geopolitics. IEEJ Energy Journal, Special Issue, June 2016

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képess

ég stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudás

- A hallgatók tanulni fognak a jelenlegi arab világ jellegzetességeiről.

- A hallgatók mélyreható tudást fognak szerezni A Közel-Kelet fő konfliktusainak okairól, következményeiről, és jelen helyzetéről.

- A hallgatók mélyebben fogják elemezni az olaj jelentőségét a regionális és nemzetközi politikában.

- A hallgatók meg fogják tanulni, hogy hogyan elemezzék a Közel-Kelet fejlődését és formáljanak vele kapcsolatban saját véleményt.

- A hallgatók követni fogják a nemzetközi eseményeket, olvasni fognak a vitatott történésekről és több nézőpontot figyelembe véve vitatják azt meg.

b)    szakértelem

- Geopolitikai és régiós különbségek elemzése globális skálán

- Geopolitikai kutatások és események nemzetközi kontextusba való helyezése

   - Érvelő- és konfrontációs képesség fejlesztése interaktív szeminárium, egyéni kutató munka, és prezentáció által

-……..