A kollégium célja ismertetni, rendszerezni, adott esetekben elmélyíteni a hallgatók számára a kora középkori Balkánról, mint a magyar etnogenezis egyik szomszéd területéről összegyűjthető ismeretanyagot. Az elsajátítandó ismeretanyag pontos körbehatárolása érdekében a kurzus első órájában a Balkán-félsziget földrajzi sajátságaival és kora középkori történetével fogunk foglalkozni. Szintén még a félév elején egy tudománytörténeti áttekintést is fogunk nyújtani, külön kihangsúlyozva a korai magyar-bolgár kapcsolatok kutatásában kiemelkedő szerepet játszó Fehér Géza érdemeit. Bulgária földrajzi közelsége, valamint a bolgár etnogenezis sajátságai miatt a kurzus egyik fő „célpontja” a bolgár régészet régebbi és újabb eredményeinek az ismertetése lesz, de ki kívánunk térni egy-egy albániai, illetve a koszovói leletre, így pl. az emblematikus vrapi I., illetve II. kincsre, és ezek újabban lelt párhuzamaira (pl. Velino) is. Nagy hangsúlyt kívánunk továbbá fektetni a félsziget északnyugati szélén elterülő Horvátországra is, nemcsak a párhuzamként felvonultatható régészeti leletek, hanem a horvát történetírásban zajló etnogenezis-viták jelentősége, az önnön etnikumon túlmutató felvetéseik, módszertani megközelítések miatt is. A félév végén rövid áttekintést fogunk adni arról, hogy a felvonultatott ismeretanyag milyen módon jelenik meg a német, illetve orosz nyelven publikáló régészeti kutatásokban: Németországban, Oroszországban, stb.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Fehér Géza: A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. Archaeologia Hungarica. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának kiadványai VII. Budapest. 1931.

Takács Miklós: The ninth-century Carpathian basin on the north-western edge of the first Bulgarian Stat

e. An overview of some hypotheses and remarks. In: Zwischen Byzanz und der Steppe. Archäologische und historische Studien Festschrift für Csanád Bálint zum 70. Geburtstag. Budapest 2016. (pp. 502-518)

Takács Miklós: A bulgáriai középkorrégészet első négy évtizedéről. In: …in nostra lingua Hringe nominant. Tanulmányok Szentépteri József 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Balogh Csilla et alii. Budapest-Kecskemét 2015. (pp. 329-346)

Takács Miklós: A nemzetépítés jegyében megfogalmazott elvárások. Kutatási célok az észak-balkáni államok középkori régészetében. Korall - Társadalomtörténeti folyóirat 7(2006) (pp. 163-202)

Takács Miklós: Népvándorláskor-kutatások Kis-Jugoszláviában, az 1990-es években. In: Hadak útján X. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája. Szerk.: Bende L., Lorinczy G., Szalontai Cs. 2000. (pp. 393-414)

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

Bővíti ismereteit a kora középkori Balkán-félsziget régészetének tárgyában.

Ismereteket szerez azokról a leletekről és értelmezéseikről, amelyek a magyar őstörténet szempontjából is relevánsak.

b) képességei

Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.

Önállóan és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket, képes együttműködni természettudósokkal, illetve ilyen specialistaként képes módszereit a régészet igényeinek és kérdésfeltevéseinek megfelelően alakítani.

Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.

Képesítést szerez a Balkán-félsziget kora középkori régészetéről szóló, nemzeti nyelvekre és számos kutatóműhelyre tagolt szakirodalmának az önálló kezeléséhez.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti, kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakm

ai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.