Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadás elsődleges célja, hogy összehasonlító politikatudományi és történeti perspektívából mutassa be Dél- és Nyugat-Európa három legmeghatározóbb, latin gyökerű államának kormányzati, társadalmi és politikai berendezkedését. A kurzus célzottan elemzi az olasz, a spanyol, a portugál és a francia politikai intézmények fejlődését, a regionális és nemzeti törésvonalakat, valamint ezen országok európai integrációban betöltött szerepét. A hallgatók a három régió párhuzamos vizsgálatán keresztül megértik az eltérő demokratizációs utakat (példák a francia fél-prezidentális modelltől az olasz instabil parlamentarizmuson át a spanyol aszimmetrikus regionalizmusig), így képessé válnak a modern európai válságjelenségek és politikai trendek rendszerszintű értelmezésére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Elméleti síkon az előadás a komparatív politikatudomány és a történeti szociológia legfontosabb fogalmi kereteit adja át, különös tekintettel a kormányzati rendszerek tipizálására (például a francia ötödik köztársaság félelnöki berendezkedése vs. az olasz konszenzusos parlamentarizmus) és a végrehajtó-törvényhozó hatalom kapcsolatrendszerére. A hallgatók elsajátítják a dél-európai demokratikus átmenetek elméleteit (tranzitológia), a latin jóléti államok sajátosságait, valamint a regionális és etno-nacionalista törésvonalak (pl. Katalónia, Baszkföld, Észak- és Dél-Itália ellentéte) pártrendszereket formáló hatásmechanizmusait.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus fejleszti a többszintű európai kormányzati rendszerekben való tájékozódást, a nemzetközi politikai és választási adatsorok professzionális elemzését, valamint a külpolitikai és országkockázati elemzések (country briefings) készítését. A diákok képessé válnak arra, hogy külföldi sajtóforrásokat és elsődleges dokumentumokat használva önállóan is beazonosítsák a partnerországok belpolitikai kockázatait és döntéshozatali gócpontjait, ami elengedhetetlen a diplomáciai, külügyi vagy nemzetközi vállalati karrierhez.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hahner Péter: Franciaország története. Műszaki Könyvkiadó, 2003. ISBN 9631627632
Szabó Tibor: Olaszország politikatörténete. Belvedere, Szeged, 2012. ISBN 9789639573826
Rod Hague – Martin Harrop – John McCormick: Összehasonlító kormányzattan és politikatudomány. Budapest, 2021, Ludovika Egyetemi Kiadó. ISBN 9789635315307
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arató Krisztina – Koller Boglárka: Európa utazása – Integrációtörténet (4. átdolgozott kiadás). Budapest, 2024, Ludovika Egyetemi Kiadó. ISBN: 9789635318537. Szilágyi István: Európaiság és modernitás: fejezetek az ibériai félsziget közösségi integrációjának szellemi-politikai történetéből. Veszprém, 2000.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy szervesen hozzájárul a Képzési és Kimeneti Követelményekben (KKK) rögzített kompetenciaelemek megszerzéséhez, mivel az előadások látogatása és a nemzetközi szakirodalom feldolgozása réven közvetlenül biztosítja a rendszerszintű politológiai tudást. A KKK képesség-elemei a szemináriumi esettanulmányok, az összehasonlító elemzések és a diplomáciai helyzetelemzések önálló megírása során teljesülnek, ahol a hallgatók a gyakorlatba ültetik át az elméleti modelleket. A különböző politikai kultúrák, alkotmányos válságok és föderatív törekvések elfogulatlan, tudományos vizsgálata hatékonyan formálja a hallgatók értéksemleges és forráskritikus attitűdjét, miközben az önállóan választott részterületek (pl. egy adott spanyol választás vagy francia reformfolyamat) egyéni feldolgozása és prezentálása közvetlenül méri és fejleszti a KKK által előírt autonómiát és felelősségvállalást.
