Tantárgy adatlapja
A kurzus a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig tekinti át a korszak történetének főbb szakaszait, figyelembe véve összefüggését a meghatározó világkép-„változatokkal”, az irodalmi kánonokkal és azok módosulásával. Vizsgálja a hagyományosan korstílusként meghatározott jelenségeket, a domináns műfajokat, hangnemeket és esztétikai minőségeket, a korszakot összetettségében leginkább reprezentáló szerzőket és műveket. Az adott kor jellege szükségessé teszi bizonyos kultúra- és művelődéstörténeti jelenségek ismertetését (nyelviség, intézmény-, sajtó, színháztörténet stb.) Mindezek háttereként (gyakran „előtérként”) bemutatásra kerülnek a kortárs világirodalom, különböző szempontból lényeges, főbb tendenciái, továbbá a korszakalakzatok egymást váltó-kiegészítő összefüggésrendszere.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Az egyes szerzők és műveik, valamint az azokra vonatkozó kötelező szakirodalom listáját évenként frissítve adjuk meg a hallgatóknak.
HORVÁTH János, Tanulmányok, Akadémiai, Bp. 1956. (106-458)
BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Balassi Kiadó, Bp. 1994.ISBN 963-506-037-8
Magyar irodalom, főszerk. GINTLI Tibor, Akadémiai, 2010. ISBN 978-963-05-8949-9
A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig, főszerk. SŐTÉR István, Akadémiai, Bp., 1965. ISBN 963 05 1642 X 3. kötet
Romantika: világkép, művészet, irodalom, szerk.
, HAJDÚ Péter, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Osiris, 2001. ISBN 9633890942
VADERNA Gábor, A költészet születése. A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben, Universitas Kiadó, Bp., 2017. ISBN 9789639671641
KERÉNYI Ferenc, Vörösmarty-Petőfi-Madách, Osiris Kiadó, Bp., (Osiris irodalomtörténet) 2022. ISBN 9789632764603
Murray, Christopher John, Encyclopedia of the Romantic Era, 1760–1850, New York, London, Taylor & Francis, 2004. ISBN 1-57958-422-5
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A tanegység elvégzése után a hallgató tájékozott lesz az 1600 és 1800 közötti időszak legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak kérdéskörében.
Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar nyelv és irodalom kommunikációs formáinak, szövegtípusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait.
Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén.
Jártasságot szerez a régi irodalmi szövegek különféle szempontú megközelítésében, elemzésében.
b) képességei
Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
Képes átlátni a magyar nyelvi és irodalmi hagyományok szerepét a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítésében, és elhelyezi e jelenségeket a szakterülete szempontjából releváns európai kontextusban.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni.