Tantárgy adatlapja
A kurzus a kritikai kultúrakutatás különböző korszakait és az irányzatra alapvetően ható megelőző vagy párhuzamosan futó elméleti kereteket tárgyalja. A médiaelmélet klasszikusaként is aposztrofált frankfurti iskola elméletének bemutatása után az 1950-es és 60-as évek időszakának két legjelentősebb alkotójának, Richard Hoggartnak és Raymond Williamsnek a felfogása kerül terítékre. Ezt követően a kritikai kultúrakutatás következő generációjának sokszínű társadalomkutatása képezi a kurzus témáját. A hetvenes és nyolcvanas évek újra átformálódó elméleti keretének taglalása elkerülhetetlenné teszi a francia társadalomelmélet hatásának (Bourdieu és Foucault) értelmezését, hogy a félév utolsó nagy egységében a kritikai kultúrakutatásnak a kommunikáció-, és mindenekelőtt a médiaelméletre gyakorolt hatását bemutathassuk.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
HORKHEIMER , Max, ADORNO , Theodor W., A kultúripar, In: HORKHEIMER , Max, ADORNO , Theodor W., A felvilágosodás dialektikája, Budapest, Gondolat, Atlantisz, 1990. p. 147–201., ISBN 963-282346X
WILLIAMS, Raymond, Kultúra. A kultúra elemzése, In: WESSELY Anna (szerk.), A kultúra szociológiája, Budapest, Osiris, Láthatatlan Kollégium, 1998. p. 28–41., ISBN 963-379-364-5
HALL , Stuart, Kódolás és dekódolás, In: BÓKAY Antal, VILCSEK Béla, SZAMOSI Gertrud, SÁRI László (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, Budapest, Osiris, 2002. p. 426–433., ISBN 963-379-522-2
BOURDIEU , Pierre, Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához, In: WESSELY Anna (s
zerk.), A kultúra szociológiája, Budapest, Osiris, Láthatatlan Kollégium, 1998. p. 174–185., ISBN 963-3793645
FOUCAULT , Michel, „Kormány-fővel” gondolkodni, ill. A hatalom mikrofizikája, In: FOUCAULT , Michel, Nyelv a végtelenhez, Debrecen, Latin Betűk, 2000. p. 287–330., ISBN 963-9146-06-4
Ajánlott irodalom:
BENJAMIN , Walter, A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában. In: BENJAMIN, Walter, Kommentár és prófécia, Budapest, Gondolat, 1969. p. 301–334.
WILLIS , Paul, A skacok. Iskolai ellenkultúra, munkáskultúra, Budapest, Új Mandátum, 2000. p. 281–312., ISBN 963-9158-66-6
MORLEY , David, A Nationwide nézői, avagy hogyan értelmezzük a televíziózást?, In: Replika, 1999/38., p. 29–53.
SILVERSTONE, Roger, Miért van szükség a média tanulmányozására?, Budapest, Akadémiai, 2008. p. 3–175., ISBN 978-963-05-8594-1
DURING , Simon, A kritikai kultúrakutatás történetéről, In: Replika, 1995/17–18, p. 157–180.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Elmélyült és értő ismeretei vannak a kommunikáció- és médiatudomány minden fontos területéről, a társadalmi kommunikáció színtereiről, az itt működő intézményekről és ezek működési mechanizmusairól, folyamatairól, ismeri az erre a területre vonatkozó történeti vonatkozásokat.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Saját szakmai ismeretei alapján felismeri e terület kommunikációs és információs sajátosságai
t.
Ismeri az állami szabályozás működését, jogi hátterét, intézményrendszerét és eszközeit.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
Képes hiányosan rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló és korrekt véleményt vagy bírálatot megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni.
Képes a szervezeten belüli munkafolyamatokat a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködni az intézményen belüli és kívüli partnerekkel, megfelelő szakmai gyakorlat után vezetői munkakört betölteni.
Képes az intézménye, illetve szakmai szervezete számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, és a folyamatot koordináló eredményes együttműködésre a partnerekkel.
Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni.
Képes a változások kezelésére vonatkozó adaptáció koncepciójának kidolgozására, ennek munkatársaival és egyéb partnereivel való megvitatására és elfogadtatására.
Képes önálló szakmai koncepciók kidolgozására és ezek kivitelezésére.
Képes szakmai tudásának birtokában az ere
dményes és hatékony értelmiségi munkára.
Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait,
Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Bízik saját tudásában és képességeiben, elkötelezett a szakmai elképzelések iránt.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Nyitott és befogadó a társadalomtudományokban most formálódó minőségbiztosítási törekvésekkel szemben, elkötelezetten törekszik ezek saját szervezetben történő alkalmazására és működtetésére.
Nyitott és együttműködésre kész a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolására, kezdeményező ezek létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
d) autonómiája és felelőssége
p>
A kommunikáció- és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét, felelősséggel vállal fel és működtet egyenrangú partneri viszonyokat.
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Felelősséget vállal választott szakterülete szakmai és etikai normáinak betartására.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Ha szükséges, saját felelősségi körén belül felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.
