A Külpolitikai újságírás kurzus célja, hogy a hallgatók az egyetemi oktatásban szerzett elméleti tudásukat a munkaerőpiac későbbi elvárásai szerint megtanulják gyakorlatban alkalmazni. Hogyan lehet a nemzetközi kapcsolatok elméleteit a világpolitikai folyamatok napi leírásában és értelmezésében használni? Hogyan és milyen szempontok alapján készül egy hírügynökségi hír? Mit jelent a kiegyensúlyozottság a külpolitikai újságírásban?

A kurzus tematikai gyakorlóterepét a kül- és világpolitika nyújtja, a félév során a külpolitikai hírek követése, figyelése és értelmezése a kurzus alapját adja.

Az újságírás területéről elsősorban az írott sajtóra koncentrál a kurzus, azon belül is a hírügynökségi szemléletre. Emellett rövid kitekintést teszünk az audiovizuális média irányába illetve röviden foglalkozunk a külpolitikai elemzés témájával is. Így a prezentációs- és elemzőkészség ill. a gyors információfeldolgozás egyaránt fejlesztésre kerül.

A gyakorlat további célja, hogy az információszűrés és szelektálás alapvető folyamatait bemutassa, felkészítve a hallgatókat a különböző források szakszerű használatára.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező olvasmányok:

Tóth Szabolcs Töhötöm, “Gyakorlati újságírás – nem csak kezdőknek”, Másfél Flekk Kiadó Kft., 2011.

Joris Luyendijk, “Elkendőzött valóság”, Nyitott könyvműhely, 2008.

Ajánlott olvasmányok:

JERVIS, Robert, “Complexity and the Analysis of Political and Social Life” in Political Science Quarterly, vol.

112, n°4, winter 1997-1998, pp. 569-593.

SINGER, J. David, “The Level-of-Analysis Problem in International Relations” in:

James N. ROSENAU (dir.), International politics and foreign policy : a reader in

research and theory, New York, Free Press , 1969, pp. 20-29.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)      Tudás: Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.

b)      Képesség:   Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.

c)      Attitűd:   Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.

d)      Felelősség:  A szakterületén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.