Tantárgy adatlapja
A Külpolitikai újságírás kurzus célja, hogy a hallgatók az egyetemi oktatásban szerzett elméleti tudásukat a munkaerőpiac későbbi elvárásai szerint megtanulják gyakorlatban alkalmazni. Hogyan lehet a nemzetközi kapcsolatok elméleteit a világpolitikai folyamatok napi leírásában és értelmezésében használni? Hogyan és milyen szempontok alapján készül egy hírügynökségi hír? Mit jelent a kiegyensúlyozottság a külpolitikai újságírásban?
A kurzus tematikai gyakorlóterepét a kül- és világpolitika nyújtja, a félév során a külpolitikai hírek követése, figyelése és értelmezése a kurzus alapját adja.
Az újságírás területéről elsősorban az írott sajtóra koncentrál a kurzus, azon belül is a hírügynökségi szemléletre. Emellett rövid kitekintést teszünk az audiovizuális média irányába illetve röviden foglalkozunk a külpolitikai elemzés témájával is. Így a prezentációs- és elemzőkészség ill. a gyors információfeldolgozás egyaránt fejlesztésre kerül.
A gyakorlat további célja, hogy az információszűrés és szelektálás alapvető folyamatait bemutassa, felkészítve a hallgatókat a különböző források szakszerű használatára.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Tóth Szabolcs Töhötöm, Első leütés - Gyakorlati újságírás – nem csak kezdőknek, Másfél Flekk Kiadó Kft., 2011. ISBN 9789630814126
Joris Luyendijk, “Elkendőzött valóság”, Nyitott könyvműhely, 2008. ISBN 9789639725454
Ajánlott irodalom:
JERVIS, Robert, “Complexity and the Analysis of Political and Social Life” in Political Science Quarterly, vol. 112, n°4, winter 1997-1998, pp. 569-593.
SINGER, J. David, “The Level-of-Analysis Problem in International Relations” in: James N. ROSENAU (dir.), International politics and foreign policy: a reader in research and theory, New York, Free Press, 1969. pp. 20-29.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományokra jellemző adatgyűjtési, feldolgozási és értelmezési technikákat, és a politikai kutatás megkülönböztető sajátosságait.
Ismeri a nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és társadalmi intézmények és folyamatok mélyebb összefüggéseit.
Ismeri a szak egyes területeinek alapvető szakkifejezéseit, fogalomkészletének minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket.
b) képességei
Képes a világgazdasági folyamatok mélyebb megértésére és az Európai Uniót, illetve Magyarországot érintő gazdasági jellegű kihívások elemzésére
Képes a nemzetközi összefüggésekben való eligazodásra, folyamatok, változások követésére, megértésére, feldolgozására, mindezek hatékony és eredményes megosztására, és a gyakorlatban történő alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott minden társadalomkritikai szerepvállalásra, ha szakmai felfogásával ütköző folyamatok indulnak el társadalmi környezetében.
Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen vállalja a társadalmi fórumok résztvevői számára szaktudományos ismereteinek közérthető átadását.
A szakterületén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében.
