A tantárgy célja, hogy bemutassa a Közép-Európaként emlegetett, egykor a Habsburg Birodalomként működő régió máig jelenlévő közös történelmi gyökereit és közelmúltbeli történetét. Megpróbálja érzékelhetővé tenni a térséget kevésbé ismerők számára is, hogy habár ma számos országhatár húzódik ennek az egykori birodalomnak a területén, alapvetően a korábbi szerves fejlődésnek, az egyformán megélt történelmi tapasztalatnak köszönhetően máig meghatározó közös vonások, hasonló gondolkodás, életvitel figyelhetők meg az itt élőknél.

A kronológiára, illetve Pierre Nora, francia történész szerkesztésében napvilágot látott „Les Lieux de mémoire” három kötetes könyvben használt koncepció egyes elemeire támaszkodva, a közös emlékezetet formáló földrajzi környezet (városkép), tárgyak, helyszínek, személyek események segítségével kerülne bemutatásra a téma. A tantárgy komolyabb átfogó politika történeti áttekintést is nyújt a hallgatók számára, ami segíti a régió és az ezt alkotó országok jelenkori helyzetének jobb megértését is. A kurzus mindenekelőtt körbejárná a Közép-Európa definíciókat, koncepciókat rámutatva arra, hogy milyen szempontok alapján próbálták az elmúlt évszázadokban definiálni ezt a földrajzi egységet. A tantárgy a 18. századtól vizsgálja a Habsburg Birodalomként ismert államalakultot és azok politikai fejlődése meghatározó eseményeit, ok-okozati összefüggéseit, a Karlócai békétől a térség országainak az Európai Unióhoz történt csatlakozásáig. Megvizsgálja a birodalom működését, fontosabb geopolitikai kihívásait és ezek időbeli változásait, pl. az Oroszországgal és a nyugat-európai hatalmakkal fennálló viszonyt. Felvillantja a meghatározó uralkodók pl.: Mária Terézia, II. József, Ferenc József, IV Károly, illetve más politikai, szellemi, és művészeti személyiségek szerepét. Rámutat azokra fontos eseményekre, amelyek mély hatással volta térség történeti fejlődésére, mint például a napóleoni háborúk, az 1848-as forradalmak, a két 20-dik századi világháború, a nácizmus és a kommunizmus. A kurzus külön hangsúlyt fektet Magyarország történetének fontosabb csomópontjainak bemutatására is.

A kurzust elvégzők képesek tájékozódni Közép-Európa elmúlt háromszáz éves történetében, ismerik a kulcs eseményeket, személyeket, eszméket, tisztában vannak azzal, hogy a térség mai jellegzetességei történetileg miként alakultak ki, a mai jelenségek miként következnek a múltból.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

-    Antoine, Mares, Lieux de mémoire en Europe médiane, représentations identitaires, Paris, INALCO, 1999.

-    Catherine Horel, Cette Europe qu'on dit centrale. Des Habsbourg a l'intégration européenne (1815-2004), Paris, Beauchesne, 2009.

-    Chantal Delsol, Michek Maslowski (dir.), Histoire des idées politiques de l'Europe centrale, Paris, Cerf, 2015.

-    István Bibó, Misere des petits États d'Europe de l'Est, Paris, Albin Michel, 1992.

-    Martyn Rady, The Habsburgs: The Rise and Fall of a World Power, Penguin, 2020.

Javasolt irodalom:

-    A. Wess Mitchell, The Grand Strategy of the Habsburg Empire, Princeton University Press, 2018.

-    Anne Applebaum, Iron Curtain, The Crushing of Eastern Europe 1944-1956. Knopf Doubleday Publishing Group, 2013.

-    Antoine, Mares et Marie-Elizabeth Ducreux (dir.), Enjeux de l'histoire en Europe centrale, Paris, L'Harmattan, 2002.

-    Antoine, Mares, Histoire et pouvoir en Europe médiane, Paris, L'Harmattan, 1996.

-    Antoine, Mares, Lieux de mémoire en Europe médiane, représentations identitaires, Paris, INALCO, 1999.

-    Antoine, Mares, Maria Delaperriere, Bernard Lory (dir.), Europe médiane : aux sources des identités nationales, Paris, Institut d'études slaves, 2005.

-    Bernard Michel, „Problématiques de l'Europe centrale”, In.: Robert Frank (dir.): Pour l'histoire des relations internationales, Paris, Presses universitaires de France, 2012.

-    Caroline de Gruyter, Monde d'hier, monde de demain ?: Un voyage a travers l’Empire des Habsbourg et l’Union Européenne, Paris, Actes Sud, 2023.

-    Catherine Horel (dir.), Nations, cultures et sociétés d'Europe centrale aux XIXe et XXe siecles : mélanges offerts au professeur Bernard Michel, Paris, Publications de la Sorbonne, 2006.

-    Catherine Horel, Multicultural Cities of the Habsburg Empire 1880-1914. Imagined Communities and Conflictual Encounters, Budapest, Central European University Press, a paraître en 2023.

-    Chantal Delsol, Michel Maslowski, Joanna Nowicki (dir.), Mythes et symboles politiques en Europe centrale, Paris, PUF, 2002

-    Erhard Busek et Emil Brix, Projekt Mitteleuropa, Vienne, Ueberreuter, 1986

-    Georges Castellan, Histoire des peuples d'Europe centrale, Paris, Fayard, 1994,

-    Jean Bérenger, Histoire de l’empire des Habsbourg, Tome 2, 1665-1918. Paris, Tallandier, 2021.

-    Mária Ormos, Közép-Európa - Volt? Van? Lesz? [L'Europe centrale : un passé ? un présent ? un futur ?], Budapest, Napvilág Kiadó, 2007.

-    Martyn Rady, The Habsburgs: The Rise and Fall of a World Power, Penguin, 2020.

-    Morgane Labbé, La Nationalité, une histoire de chiffres. Politiques et statistiques en Europe centrale, 1848-1919, Presses de Sciences Po, 2019.

-    Otto von Habsburg, Die Reichsidee. Geschichte und Zukunft einer übernationalen Ordnung. Amalthea, 1986.

-    Paul R. Magocsi, Historical Atlas of East Central Europe,  Seattle: University of Washington Press 2002.

-    Pierre Nora (éd.), Les Lieux de Mémoire, (3 volumes), Paris, Gaillmard, 1997.

ss="MsoNormal" style="margin-left:48px;text-align:justify;text-indent:-18pt;">-    Pieter M. Judson, L'Empire des Habsbourg, Paris, Perrin, 2021.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    tudása

- A kurzust elvégzők ismerik a kulcs eseményeket, személyeket, eszméket, tisztában vannak azzal, hogy a térség mai jellegzetességei történetileg miként alakultak ki, a mai jelenségek miként következnek a múltból.

b)    képességei

- A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy az ezt elvégzők képesek tájékozódni Közép-Európa modernkori történetében és így jobban értik a jelenkori folyamatokat, amit többek között a térséggel folytatott nemzetközi kapcsolatok szerteágazó területein különösen is hasznosak lehetnek.

.

pan>