Tantárgy adatlapja
A tárgy célja, hogy jelenkori magyar külpolitika történetébe bevezesse a hallgatókat. Az I. világháború végétől napjainkig mutatja be Magyarország diplomácia lépéseit, bi- és multilaterális kapcsolatait, nemzetközi mozgásterét. A kurzus külön hangsúlyt fektet az önálló magyar külpolitika eszköztárának, döntéshozatali és végrehajtási folyamatinak és bennük résztvevő tisztségviselőknek, szerveknek a bemutatására. A kronológiai megközelítést követve két nagy egységben kerül sor a téma feldolgozására. Elsőként a vesztes államként kezelt Magyarország I. világháború utáni izoláltságból való kitörésének lépéseit az 1930-as években bekövetkezett orientációváltást és a II. világháborúba való belépés elemezi. Második nagy egység az 1945 utáni korszak, a Szovjetunió fogságában de facto önállóságát elvesztő magyar külpolitika mozgásterét, lehetőségeit vizsgálja 1990-ig, külön kitérve az 1956-os események nemzetközi visszhangjára. Ebben részben külön vizsgálat alá kerül, a magyar emigráció, és titkosszolgálatok szerepére is. Az egyes egységekben különleges hangsúly helyeződik a külképviselet történetére, személyi összetételére/változására, követek/diplomaták életútjára. Miközben elsődleges fókusz politika történeti megközelítés, a kurzus kitérne a kulturális, gazdasági és esetenként a katonai külkapcsolatok kérdéskörére is. Cél nem csupán a magyar külpolitikai megközelítés, hanem annak a külföldi fogadtatása és vizsgálata is. Elemzés tárgyát képezné tehát a partner államok Magyarországgal kapcsolatos lépései és véleménye is.
Az óra részben az egyre gazdagabb szakirodalmi bázisra, illetve eddig feltárásra váró levéltári forrásokra sajtóra és visszaemlékezésekre építene. A szeminárium keretében a diplomáciai iratok levéltárban történő megtekintésére, megismerésére egy órát szentelne.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Ablonczy Balázs: A Horthy-korszak külpolitikájának eszmei kontúrjai és egyéb állatfajták. In: MTA (szerk.) A Horthy-korszak vitatott kérdései Budapest, Magyarország : Kossuth Kiadó (2020).
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918-1921. Bp. (2020).
Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945–1990. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004.
Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula, Budapest, 1998.
Gecsényi Lajos, Máthé Gábor (szerk.): 1920 Sub Clausula 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Bp. 2008.
Ajánlott irodalom:
Andreides, Gábor; M., Madarász Anita; Soós, Viktor Attila (szerk.) Diplomácia, hírszerzés, állambiztonság. NEB, 2018.
Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. Második, bővített, átdolgozott kiadás. 1956-os Intézet, Budapest, 2006.
Borhi László: Magyarország a hidegháborúban, 1945-1956 – A Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Corvina, Budapest, 2005.
Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. Budapest, MTA TTI, 2009.
Horváth István-Németh István: ….és a falak leomlanak. Magyarország és a német egység (1945-1990). (Legenda és valóság). Magvető Kiadó, Budapest, 1999.
Kiss J. László, Gazdag Ferenc (szerk.:) Magyar külpolitika a 20. században. Tanulmányok. Zrinyi Kiadó, Budapest, 2004.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató a tárgyra vonatkozó speciális történeti ismereteket sajátít el.
b) képességei
A hallgató képessé válik az Árpád-kori magyar társadalom társadalomtörténeti problémáinak feltárására és tájékozódni lesz képes annak szakirodalmában.
