Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy kronológiai bontásban áttekintő képet adjon a magyar külpolitika elmúlt 150 évének történetéről a kiegyezéstől a rendszerváltozásig. Az oktatás során a hangsúly különösen az egyes szövetségi rendszerekhez fűződő viszony és Magyarország külpolitikai mozgásterének elemzésére, valamint az e viszonyrendszerben alkalmazott diplomáciai technikák tárgyalására helyeződik.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kiegyezéstől az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásáig. Károlyi Mihály és a tanácsköztársaság diplomáciai törekvései. Károlyi Mihály külpolitikai törekvései. Trianon és következményei. A Horthy-rendszer kialakulása és külpolitikai koncepciója. Magyarország és a nagyhatalmak, illetve Magyarország és a kisantant. Magyarország külpolitikai helyzete a második világháború előestéjén. Magyarország belpolitikai helyzete a második világháború előestéjén. Magyarország a háború alatt. A háború utolsó szakasza. A „fenyegetett” demokrácia. Az angol, amerikai és a szovjet kapcsolatok alakulása. Csatlósország - vonakodás nélkül. Magyaroszág a forradalom és szabadságharc két szakaszában. 1956. október 23. - 1957 tavasza. A Kádár korszak általános jellemzői és szakaszai. Magyarország és a népi demokráciák „viszonyának” alakulása. A rendszerváltozástól az Európai Unió kapujáig.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók elsajátítják a külpolitikai döntéshozatali mechanizmusok elemzését, megtanulják a nagyhatalmi kényszerpályák és a nemzeti mozgástér közötti egyensúlyozás történelmi technikáit, valamint megismerik a magyar diplomáciai kar és intézményrendszer kialakulását és működési rutinjait. A kurzus során a résztvevők gyakorlatot szereznek a diplomáciai iratok, jegyzékek és nemzetközi szerződések forráskritikai elemzésében, képessé válnak a történelmi precedensek alkalmazására a jelenkori geopolitikai konfliktusok megértése során, és fejlesztik a hivatalos álláspontok megfogalmazásához szükséges szakmai érveléstechnikájukat. Ez a tudás közvetlenül hasznosítható a stratégiai elemzésben, a protokolláris feladatok ellátásában, valamint a magyar nemzeti érdekek hiteles nemzetközi képviseletének megalapozásában.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
DIÓSZEGI István, A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939, Budapest, História, MTA Törttudományi Intézet, 1994. ISBN 963-8312-15-7
BALOGH Sándor, Magyarország külpolitikája 1945-1950, Budapest, Kossuth Kiadó, 1987. ISBN 963-09-31427
ROMSICS Ignác, Magyarország története a XX. században, Budapest, Osiris, 2010. ISBN 978-963-276-179-4
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
DIÓSZEGI István, A magyar külpolitika útjai, Budapest, Gondolat, ISBN 963-281-371-5
ABLONCZY Balázs, Teleki Pál, Budapest, Osiris, 2005. ISBN 963-389-731-9
ROMSICS Ignác, Bethlen István, politikai életrajz, Budapest, Osiris, 2005. ISBN 963-389-715-7
KAHLER Frigyes, M. KISS Sándor, Kinek a forradalma? Budapest, Püski, 1997. ISBN 963-9040-45-2
GYURKÓ László, A bakancsos forradalom, Budapest, Kossuth, 2006. ISBN 963-09-4934-2
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A Magyar politika- és diplomáciatörténet tárgy a Képzési és Kimeneti Követelmények alapján elsősorban azokat a kompetenciákat fejleszti, amelyek a politikai folyamatok és nemzetközi összefüggések szakszerű elemzéséhez szükségesek. A kurzus során kiemelten fejlődik a hallgatók szintetizáló és elemző készsége, mivel képessé válnak a történeti események és a jelenkori politikai jelenségek közötti ok-okozati összefüggések felismerésére. A tárgy erősíti a szakmai érveléstechnikát és a kritikai forráshasználatot, ami elengedhetetlen a hiteles politológiai diskurzushoz. Emellett fejlődik a stratégiai szemléletmód, amely a nemzeti érdekérvényesítés és a nemzetközi mozgástér mérlegeléséhez szükséges, valamint a szakmai idegennyelv-használat és a protokolláris alapműveltség, amelyek a diplomáciai és közigazgatási pálya alapvető követelményei.
