A kommunikáció George H. Mead a szociológia egyik központi témája, különös tekintettel a társas világ kommunikatív szerkezetére, valamint a kommunikációs médiumok társadalmi feltételeire és következményeire. A kommunikáció iránti szociológiai érdeklődés felerősödése a tömegmédiumok egyre erősödő valóságalakító hatásával függ össze. A mediális kultúra legújabb gyökeres változásai ugyanakkor a rendszerező történeti visszatekintést is serkentették. Az eredendő szóbeliséghez és képiséghez képest az írásbeliség, majd a könyvkultúra, később pedig az elektronikus média sokak szerint nemcsak a viszonyainkat, hanem a gondolkodásmódjával együtt az ember egész alkatát is alapvetően átalakította. A kurzus különös hangsúlyt helyez a – mediális és társas – „hálózatosság” legújabb koncepcióira és kutatásaira.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Briggs, A.–Burke, P.: A média társadalomtörténete, Budapest, Napvilág, 2004, ISBN 9639350458

Castells, M.: A hálózati társadalom kialakulása, Budapest, Gondolat, 2005, ISBN 9639567931

Christakis, A. N. – Fowler, J. H., Kapcsolatok hálójában. Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogy alakítják sorsunkat? Budapest, Typotex Kiadó, 2010, ISBN 9632791555

Csermely P., Rejtett hálózatok ereje. Mi segíti a világ stabilitását? Budapest, Vince Kiadó, 2005, ISBN 963955264X

Barabási A. L., Behálózva – A hálózatok új tudománya, Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, ISBN 963547895X

Luhmann, N., A tömegmédia valósága, Gondolat, Budapest, 2008, ISBN 9636930875

McLuhan, Marshall: Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte, Budapest, Trezor, 2001, ISBN 9639088552

Mérei F., Közösségek rejtett hálózata, Budapest, Osiris, 2006, ISBN 9633791995

Ong, W. J., Szóbeliség és írásbeliség. A szó technologizálása, Budapest, Gondolat, 2010, ISBN 9636932497