Tantárgy adatlapja
Oktatás célja:
Az oktatás célja (a KKK 7.1.1. és 8.1.1. pontjában foglalt elemekre is kitérve):
A ’Mesterséges-intelligencia-jog és határterületei’ kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kaphassanak a mesterséges intelligencia jogi vonatkozásairól, a kialakulóban lévő jogi szabályozásról. A tárgy a mesterséges intelligencia fogalmának, működésének ismertetését követően, a különböző jogterületeken releváns szempontjait tekinti át, majd nemzetközi kitekinté
;st követően a kiberbiztonsági szabályozás, illetve a mesterséges intelligencia kiberbiztonsági kihívásait, végül a mesterséges intelligencia úgynevezett „governance” szempontjait, és annak egy szervezet életébe való beillesztését ismerteti.
A képzési és kimeneti követelmények figyelembevételével, a tantárgy elsősorban a jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek területére koncentrál, de emellett a klasszikus jogágakhoz képest némi kitekintést is nyújt a hallgatók számára.
Kimeneti követelmények:
A hallgatók a tantárgy elvégzésével a következő tudás-, képesség-, attitűd-, autonómia- és felelősségelemeket sajátítanak el:
Tudás: A hallgatók megismerik a mesterséges intelligencia fogalmát, és annak főbb típusait, a mesterséges intelligencia szabályozását (vagy szabályozási kezdeményezéseket) a különböző jogterületeken, valamint az egyes jogterületeken született fontosabb jogeseteket, illetve hatósági ajánlásokat; betekintést kapnak nemzetközi összehasonlításban is a mesterséges intelligencia szabályozásának különböző megközelítésébe; továbbá a kiberbiztonság szabályozásába, valamint a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság kapcsolatába, és az úgynevezett „governance” szempontokba.
Képesség: A hallgatók képesek lesznek megérteni a mesterséges intelligencia jogi szempontból jelentős aspektusait, felismerni az egyes jogterületeken felmerülő fontosabb dilemmákat, és azokra megoldási javaslatokat tenni; valamint hatékonyan közreműködni a mesterséges intelligenciának egy adott szervezet működésébe történő bevezetésében, ennek keretében együttműködni más diszciplínák szakembereivel. A későbbiekben felügyeleti hatóságoknál vagy bíróságoknál elhelyezkedő hallgatók pedig olyan szempontokat ismernek meg, amelyeket érdemes lesz vizsgálniuk a jövőben.
Attitűd: A hallgatók a kurzus során tanultak segítségével képessé válnak a mesterséges intelligencia jogi aspektusainak átfogó szemléletére és felmerülő kérdésekre átfogó módon válaszokat keresni.
Autonómia és Felelősség: A hallgatók képesek lesznek önállóan megvizsgálni egy mesterséges intelligencia-projekt jogi aspektusait. Képesek lesznek kezdeményezően fellépni a mesterséges intelligencia fejlesztésével vagy alkalmazásával kapcsolatban fellépő kocká
;zatok kapcsán, illetve megkerülhetetlen kulcsszereplővé válhatnak az ilyen projektek során, mely szerepkör gyakorlása során tisztában vannak felelősségükkel a projekt eredményeképpen létrehozott, vagy az adott szervezet működésébe integrált mesterséges intelligencia jogszerű, etikus és biztonságos működése kapcsán.
A tantárgy teljesítése után a hallgatók olyan képességeket és ismereteket szereznek, amelyek alkalmassá teszik őket a jövőben egyre nagyobb jelentőséggel bíró mesterséges intelligencia projektekben való felelősségteljes részvételre, vagy az ezzel kapcsolatos jogesetek szakszerű vizsgálatára.
Tantárgy tartalma:
- evezetés a mesterségesintelligencia-jogba (2 óra):
Nyitóelőadás, a tárgy felépítésének bemutatása, információ nyújtsa arról, hogy az egyes órák kapcsán hozzávetőlegesen milyen ismeretekre számíthatnak a hallgatók.
Az oktatók bemutatkozása
A számonkérés módjának átbeszélése, a lehetséges prezentációs témák ismertetése, hallgatói csoportok alakítása.
- A mesterséges intelligencia alapfogalmai és típusai (2 óra)
A mesterséges intelligencia fogalma, története, és típusai; főbb alkalmazási területei.
- EU-USA-Kína összehasonlítása a mesterséges intelligencia szabályozása kapcsán (2 óra)
Az EU stratégiái, és a Fehér Könyv, az AI ACT és rövid említésként Liability ACT; az Egyesült Államok megközelítése: AI Bill of Rights és Biden Executive Order valamint annak hatása; Kína szerepe: kínai ajánlások és jogszabályok, a generatív MI kínai szabályozása, az arcfelismerés szabályainak tervezett módosítása; A Shenzeni önkormányzati MI szabályozás és Hong Kong különutas megközelítése.
- A mesterséges intelligencia felhaszná
;lási módjai a közszférában
(2 óra)
- A mesterséges intelligencia és a felelősség kérdése; MI és szerződések (2 óra)
Az EU AI Liability ACT részletesebb elemzése, az amerikai és kínai megközelítés; polgári jogi felelősség a szerződésen kívül okozott károkért; az MI és a büntetőjogi felelősség lehetősége; az MI szerepe a szerződéskötés során.
- A mesterséges intelligencia és a versenyjog kapcsolata (2 óra)
- A mesterséges intelligencia és a munkajog kapcsolata (2 óra)
- A mesterséges intelligencia adatvédelmi vonatkozásai (2 óra) Adatvédelmi alapozás: az adatvédelemmel kapcsolatos fontosabb jogi szabályozóeszközök; az adatvédelem alapfogalmai, a jogalkalmazás főbb kulcskérdései és buktatói. A mesterséges intelligencia hatása az adatvédelmi megfelelésre; általános dilemmák és alkalmazás-specifikus problémák (például arcfelismerés, önvezető járművek, stb.)
- A mesterséges intelligencia és a szellemi alkotások joga (2 óra)
A mesterséges intelligencia kapcsolata a szerzői jogokkal és szabadalmakkal; a felhasznált információval kapcsolatos dilemmák; hatósági útmutatók és jogesetek a nemzetközi bírói gyakorlatból.
- A mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság kapcsolata (2 óra)
Mi az a kiberbiztonság, és hogyan érthető meg egy jogász számára; melyek a főbb alapelvei? Főbb magyar és Európai Uniós jogszabályok illetve stratégiák tömör ismertetése; NIS2, CER, DORA jelentősége.
A mesterséges intelligencia hogyan befolyásolja a kiberbiztonságot; milyen esetekben erősítheti, milyen módokon használják fel a támadók, és milyen módon lehet maga a mesterséges intelligencia a támadás tárgya; az ENISA (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) ajánlásai és elvárásai.
- A mesterséges intelligencia „governance” és „safety” kérdései (2 óra)
A governance fogalma, az MI kapcsán alkalmazott különböző governance „szintek”. Az MI governance egy szervezeten belül kontra nemzetközi megközelítésben. Az MI safety dilemma, a safety kockázatok és lehetséges megoldások.
Annak bemutatása, hogyan alakítsunk ki egy szervezeten belül MI governance-t, mire figyeljünk a szabályzatírás illetve a beszerzés során, majd később a működés folyamatában?
- Záró óra – Projekt-prezentációk és reflektálás (2 óra):
A hallgatók prezentálják projektjeiket, és reflektálnak a félév tanulságaira.
Számonkérési és értékelési rendszere:
A számonkérés formája csoportos prezentáció készítése, egy adott szituációt kell elemezniük különböző jogi szempontok szerint; az egyes hallgatók hozzáadott teljesítményének felismerhetőnek kell lennie a prezentációban.
2 hiányzás megengedett, amennyiben ennél több van, úgy az az aláírás megtagadását vonja maga után.
Irodalom:
Kötelező:
az előadásokon, gyakorlatokon elhangzottak
Ajánlott:
Chen, Robert H.: Artificial intelligence: an introduction for the inquisitive reader. Boca Raton, [Fl.]: CRC Press, Taylor & Francis Group, 2022
Eliot, Lance B.: Artificial intelligence and LegalTech essential. [S.l.]: LBE Press Publ, 2020
p class="cs1B4B654">Kerrigan, Charles (edited by): Artificial intelligence: law and regulation. Cheltenham, Northampton [Massachusetts]: Elgar, 2022
Kurzweil, Raymond: A szingularitás küszöbén: amikor az emberiség meghaladja a biológiát. [Budapest]: Ad Astra K, 2014
Re´be´, Nathalie: Artificial intelligence: robot law, policy, and ethics. Leiden, Boston: Brill Nijhoff, 2021
