Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja az etikai kijelentések tudományos analízisének megismertetése. Különös hangsúlyt kap az „erkölcsi ítéletek” összevetése a mindennapi ténykijelentésekkel és a tudományos kijelentésekkel. Az erkölcsi kijelentések sajátosságait nyelvi, logikai, szemantikai és a tudományos relevanciát érintő sajátosságok megvilágításával tárjuk fel. A hallgatók elsajátítják a különféle etikai rendszerek formáját és tartalmát, megtanulják a fogalmi analízis eljárását. A tárgy főbb tematikus elemei: Igazság és objektivitás; Realizmus és kognitivizmus; Relativizmus; Imperatív és deontikus logika; A morál nyelve; Az etikai terminusok emotív jelentése; Emotivitás és érték; A jó fogalma.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A metaetika alapfogalmai: Az erkölcsi ítéletek természete; a tény-érték kettősség (Hume-törvény) és a naturalista hiba (G. E. Moore) problémája.
Kognitivizmus és realizmus: Az erkölcsi kijelentések igazságtartalmának kérdése; a morális realizmus (objektív erkölcsi tények) és a kognitív szemantika összefüggései.
Non-kognitivizmus és emotivizmus: Az erkölcsi nyelv mint érzelemkifejezés (Ayer, Stevenson); az emotív jelentés és az érték kapcsolata; a preskriptivizmus (Hare).
Relativizmus és objektivitás: Az erkölcsi igazság függősége a kultúrától vagy egyéntől; az erkölcsi objektivitás melletti és elleni érvek a tudományos relevancia tükrében.
Logikai struktúrák: Az imperatív és deontikus logika alapjai; a „kell”, a „szabad” és a „tilos” operátorok használata az etikai rendszerekben.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Fogalmi analízis: Képesség az etikai terminusok (pl. „jó”, „helyes”) nyelvi, szemantikai és logikai elemzésére.
Kijelentés-analízis: Jártasság az erkölcsi ítéletek, a mindennapi ténykijelentések és a tudományos állítások közötti logikai különbségtételek alkalmazásában.
Argumentációs hálók feltárása: Módszer a különféle etikai rendszerek formájának és tartalmának szisztematikus összevetésére.
Szaknyelvi precizitás: A metaetikai diskurzus specifikus terminológiájának (pl. truth-aptness, moral properties, deontic operators) pontos használata.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Darwall, S.: Impartial Reason. Ithaca, NY: Cornell UP, 1983. ISBN: 978-0-80-149348-5
Donagan, A.: The Theory of Morality. Chicago: University of Chicago Press, 1977. ISBN 978-0-22-615567-8
Hare, R.M.: The Language of Morals. Oxford: Oxford UP, 1952. ISBN: 978-0-19-881077-3
Williams, B.: Moral Luck. 1. fejezet. Cambridge: Cambridge UP, 1981. ISBN 978-0-52-128691-6
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Herman, B.: Integrity and Impartiality. In: Monist 66 (1983), 233-50.
Moore, G. E.: Principia Ethica. In: Lónyai Márta (szerk.): Tények és értékek. Budapest: Gondolat, 1981, 51-105. ISBN 963-280-741-3
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az etikai kijelentések tudományos analízisének bemutatásával mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a morál nyelvének szemantikai és logikai sajátosságairól, megismerve az elméleti problémafelvetés azon változatait, amelyek az erkölcsi igazság és objektivitás kérdéseit feszegetik. Ez a tudás elengedhetetlen a modern analitikus filozófia és a tudományelmélet határterületeinek megértéséhez.
b) képesség
Az etikai terminusok fogalmi analízise fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult logikai szerkezetek (pl. deontikus logika) alkalmazására és az emotív jelentésrétegek feltárására, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a formális elemzés technikáit.
c) attitűd
Az erkölcsi nyelv és az emotivitás vizsgálata szellemi nyitottságra, módszeres tárgyilagosságra és analitikus fegyelemre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a relativizmus és a realizmus érveit, felismerve a nyelvi precizitás jelentőségét a morális vitákban. Ez a szemléletmód erősíti a racionális párbeszéd iránti igényt.
d) autonómia és felelősség
Az erkölcsi ítéletek és a tudományos kijelentések összevetése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy az erkölcsi meggyőződések logikai megalapozása felelősségvállalást igényel az igazságkeresés során. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt a fogalmi tisztaság és a szellemi autonómia védelmében realizálódik.